A molekuláris biológia technikák alkalmazása terén az elmúlt évtizedekben a biológiai és orvosi tudományok széles területén elért hatalmas előrelépésnek köszönhetően a tudományos kutatóközpontok nap mint nap hatalmas mennyiségű adatot (nagy adat – big data) generálnak jelentős tudományos értékkel. Jelenleg az új bioinformatikai megoldások bevezetése Lengyelországban, beleértve a tudományos adatokhoz való hozzáférés megszervezését és megkönnyítését, még mindig kevéssé népszerű gyakorlat. Ennek a problémának az a forrása, hogy a tudományos és kutatói személyzet nem nyitott a globális digitalizáció és megosztásalapú gazdaság folyamatára, ami szorosan kapcsolódik a kutatóintézetekben uralkodó szakma és szabályok sajátosságaihoz. A nagy adathalmazok korában a legnagyobb kihívást nem a kutatási kísérletek önmagukban történő elvégzése jelenti, hanem a könnyű adatcsere rendszerének kialakítása, miközben interdiszciplináris adattárakat hoz létre annak érdekében, hogy a probléma vagy a jelenség lényegét a lehető leghűségesebben tükröző megoldásokat fogalmazzon meg. A tudományos erőforrások megosztása növelni fogja az innovációt – lehetővé teszi egy olyan platform létrehozását, amely az egyik legnagyobb közönségnek szól – az internethasználóknak, hozzájárulva az új és továbbfejlesztett szabványok meghatározásához, jelentősen növelve az ilyen értékes és nehezen elérhető adatok elérésének lehetőségeit. A projekt végrehajtása növelni fogja a nyilvánosan elérhető adatok mennyiségét – hétmilliárd adatterület áll rendelkezésre a humán genomról (lengyel populáció 6400 főből álló mintán). Ezt a gyűjteményt az Antropológiai Tanszék digitalizálásához szükséges leltár egészíti ki. A 11. század eleje és a 19. század eleje közötti időszakban a Brest Kujawski területén található öt sírkori régészeti lelőhelyről (kmentarzszkok) származó csontvázgyűjtemény digitalizálásának hatóköre magában foglalja a DNS szekvenciák digitális felvételének (ősi DNS) beszerzését.