1 Magyarország gazdasági-társadalmi fejlődésének fő prioritásai között szerepel a munkát vállalók számának növelése, ezen belül is kiemelkedik a nők munkaerő-piaci reintegrációja. Kutatások rávilágítanak arra, hogy a kulturális normák, a családi szerepekről alkotott vélemények mellett a női munkavállalást jelentősen befolyásolja a gyermeknevelést segítő jóléti szolgáltatások rendszere. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a születésszám drasztikusan csökkent a hagyományos családi mintát követő, a kisgyermekek intézményi ellátására keveset költő országokban, míg a születésszám viszonylag kedvezően alakult azokban az országokban, amelyek nagy gondot fordítottak a kisgyermekes szülők családi és munkahelyi kötelezettségeik összehangolására. A kisgyermekkori nevelést az Európai Unió kiemelt kérdésként kezeli mind a családok segítése, mind a gyermekek fejlődése és tanulása szempontjából. A család központi szerepét kiegészítő koragyermekkori nevelésnek és gondozásnak minden későbbi beavatkozásnál mélyebb és tartósabb hatása van. A koragyermekkorban befolyásolható leghatékonyabban a neveléssel a gyermekek fejlődésmenete. A családok stabilitását, a benne élő családtagok, szülők és gyermekek testi-lelki egészségét védi, ha sikerül összehangolni az anyaságot, a gyermekvállalást és a család egzisztenciális biztonságát segítő női munkavállalást. Társadalmi szinten és népesedési okokból is fontos megtalálni azt az összehangoló megoldást, ami lehetővé teszi a gyermekvállalást, a család anyagi biztonságát és a nők munkavállalását. Ezt a célt szolgálhatják a kisgyermekek napközbeni ellátásának különböző formái, alternatívái. A XXI. században már elvárható igény, hogy egy adott településen élő népesség szükségleteihez és a térség lehetőségeihez igazodó, gyermekek napközbeni ellátását biztosító formát találjanak az érintett családok. Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz [Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés]. Az Alaptörvény értelmében Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket [Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdés]. A gyermekek napközbeni ellátását a Gyermekvédelmi törvény szabályozza. A Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. végrehajtásának a 2015–2017. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről szóló 1672/2015. (IX. 22.) Korm. határozat 1. mellékletének a I. 1. pontja rögzíti, hogy támogatni kell a gyermeknevelés és a munkavállalás összehangolását célzó szolgáltatások fejlesztését, ezért – az ellátások rugalmasságának növelése mellett – szükséges a bölcsődék, valamint a 3 év alatti gyermekek egyéb napközbeni ellátási formáinak fejlesztése, a férőhelyek bővítése. A bölcsődei ellátások bevezetése nem csak a munka és a magánélet összeegyeztetésének előmozdítását szolgálja, hanem alapvető beruházást is jelenthet a gyermekek fejlődésébe. Ugyanis minél korábbi életkorban sikerül a hátrányos helyzetű gyermekeket jó minőségű kisgyermekellátásba bevonni, annál nagyobb a gyermekek jövőbeni esélye. A projekt átfogó célja egy olyan, a kor követelményeinek megfelelően kialakított és eszközökkel felszerelt biztonságérzetet nyújtó, érzelem-gazdag környezet kialakítása, melyben a gyermek saját képességei szerint fejlődhet, megízlelheti az önfeledt aktív játék örömét, mely képessé teszi a későbbi élet során a kreatív továbbfejlődésre, élmény és fantázia világa gazdagodhat és kialakulhat az esztétikum iránti érzékenysége. Specifikus céljaink között szerepel a személyre szóló bánásmód, mely a gyermekek egyéni sajátosságához és igényeihez igazodó gondozást és nevelést jelenti. Ebben a folyamatban nincs kiinduló és elérendő fejlettségi szint, hiszen a bölcsődei felvételnek sincsenek tanult fejlettségi kritériumai (pl.: nem kell tudni önállóan enni, szobatisztának lenni, beszélni stb). Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből a körül ölelő világra nyitott, érdeklődő, fogékony, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak. Ezen tulajdonságok megszerzése közben sajátíthatják el a társadalmi együttélés alapvető szabályait, mely a későbbiekben segíti a társadalomba való beilleszkedésüket. Az élet első éveiben ezt csak az egyéni fejlődési ütemükhöz igazodó fejlesztéssel lehet elérni. Dabas városban jelenleg nem üzemel önkormányzati fenntartású bölcsőde, ezért az önkormányzat 56 férőhelyes bölcsőde létesítését határozta el, jelen támogatási konstrukció segítségével. A fejlesztés eredményeként Dabason a bölcsőde létrehozásával a napközbeni kisgyermekellátás alapellátásában nagy arányú hiány felszámolására lesz lehetőség. Eddig a családok ilyen irányú igényeit az összesen 42 fő elhelyezésére alkalmas családi napközik támogatásával biztosította. E projekt megvalósítása azonban nem csak hiánypótlás, de nagy lépés is a településen sajnálatosan jelen lévő társadalmi-szociális egyenetlenségek javítása felé. A védőnői kimutatás alapján jelenleg a 3 év alatti gyermekek sz