A fenntartható városfejlesztés szempontrendszerének alapját képezi az energiahatékonyság biztosítása, a helyi közlekedés fejlesztése, a városi levegő minőségének javítása, a városi zöldövezetek megóvása és kiterjesztése, valamint a zajszennyezés csökkentése. Sok zöld terület, a települést behálózó kerékpárutak, valamint az embert a központba helyező városfejlesztési tervek kellenek ahhoz, hogy Győr városa élhető város legyen. Az európai városok, közöttük Győr központi magja is évszázadok hosszú folyamatában alakult ki és számos feladatot lát el. Itt találhatók az önkormányzati, igazgatási intézmények, múzeumok, színház, sok kisebb-nagyobb üzlet, bankok, szállodák, éttermek, ezeken kívül általában jelentős számban vannak lakások is. A felsorolt sokrétű funkciókból következik, hogy egy „jó” belváros utcái, terei nappal és este is élettel vannak tele, emberek sétálnak, használják a szolgáltatásokat, találkoznak egymással, vagy egy-egy padon megpihenve nézelődnek. Mindezt gyakran vonzó műemléki, esetleg parkosított zöld környezetben tehetik. Ugyanakkor az emberek a belvárosba el is akarnak jutni, gyorsan, kényelmesen, lehetőleg autóval, az autót meg a célpontjuk közelében szeretnék leállítani. Ehhez helyre van szükség, sok autónak sok helyre, a rendelkezésre álló parkolási terület pedig, éppen a belvárosi jellegből adódóan szűk. A kétféle igény – az élhető utca és az autós – egymásnak ellentmond. Nem kétféle ember (autós és gyalogos) közötti konfliktusról van szó, hiszen az autós is kiszáll és gyalogos lesz belőle, hanem a városlakók kétféle igénye közötti ellentmondásról. Ennek feloldása, kezelése, egyensúlyba tartása a városi önkormányzat feladata. A győri Belváros városszerkezeti formája centrális elhelyezkedésű, a kialakult úthálózati rendszere olyan, hogy mind a cél-, mind az átmenő forgalom érinti a városközpontot vagy rajta keresztül halad. A városközpont nem körüljárható, szerkezeti, hálózati hiányosságok miatt a városrészek közötti átjárás nem biztosítható. A belvárosi úthálózat a korábbi századok beépítése folytán szűk, sűrűn keresztezett rendszerű, így nincs meg egy nagyobb arányú közlekedésfejlesztés lehetősége. A tömegeket vonzó intézmények, üzletek és áruházak, a szórakoztató és vendéglátó létesítmények, valamint az igazgatási és kulturális intézmények itteni elhelyezkedése koncentrált utazási igényt támaszt. A Belváros közterületei a 2000-es évek közepére, a célforgalom és a pakolás miatt telítődtek. Ez a telítődési folyamat az úthálózat fejlesztésének korlátjává vált, a belvárosi terület és funkció bővülése miatt átterjedt a környező városrészekre. A 2000-es évek közepére a győri Belváros közlekedése kaotikusan túlterheltté vált. A belvárosi városrész szélein nem állítható meg a forgalom, így a belső parkolást kereső forgalom bénító hatású volt a városrész közlekedésére. A meglévő parkolási feszültség szétfeszíttette a belvárosi kereteket. A belváros meglévő tereit nem kapcsolták össze gyalogos zónák, kevés volt a belső zöldterület, kevés a belvárosi attraktivitás. A nagyméretű csuklós autóbuszok belvárosi jelenléte inkább akadályt jelentett a közlekedésben, mint segítette volna az utazóközönség kiszolgálását. A belváros közlekedését gyökeresen át kellett alakítani, ahhoz, hogy a városközpontban a gépkocsiforgalmat erőteljesen korlátozni lehessen és kialakítható legyen egy élhető, attraktív városközpont. Ennek lényege, hogy az átmenő forgalmat teljesen, vagy részlegesen ki lehessen zárni, a forgalom csak érintőlegesen közelítse meg a centrumot (a városközpont áruellátási igénye miatt a gépjárműforgalom teljes kitiltása nem lehetséges, erőteljes korlátozása és keretek közép szorítása azonban igen). A 2000-es éve közepétől megindult átalakítás napjainkban is tart, és a következő főbb tevékenységeket foglalja magában: • a belváros útjainak tehermentesítését is szolgáló beruházások megvalósítása (az eddig elkészült fontosabb beruházások: Jedlik híd és kapcsolódó utcák megépítése, átalakítása; új pinnyédi híd megépítése (Olimpia híd), Nádor aluljáró megépítése, Árkád bevásárlóközpont-14. sz. főút csomópontjának átalakítása stb.) • a gyalogos zóna kiterjesztése, zárt zóna kialakítása • egyirányúsítások kialakítása, ezáltal a közúti kapcsolatok „kedvezőtlenebbé” tétele a járművezetők számára • mellékutcák forgalmi rendjének megváltoztatása, annak érdekében, hogy kizárólag a célforgalmat és a parkolást tegye lehetővé • a parkolási infrastruktúra fejlesztése (eddig 2 db parkolóház és 1 db mélygarázs készült el az elmúlt 10 évben önkormányzati finanszírozással, több mint 750 férőhelyes kapacitással) • részben új közösségi közlekedési útvonalak kijelölése • a belváros kerékpáros közlekedésének újragondolása, új nyomvonalak kijelölése, a kerékpár-tárolási kapacitás növelése • kötött gyűjtésű kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása (GyőrBike) Jelen projekt célja Győr Belvárosának élhetőbbé tétele fenntartható közlekedésfejlesztési beavatkozásokkal, a közlekedésből adódó zaj- és légszennyezés
