CÉLKITŰZÉS, INDOKOLTSÁG BEMUTATÁSA: Kiskunhalas Kecskeméttől és Szegedtől egyaránt 60 kmr-re fekvő járási központ, a megye 4. legnagyobb települése. Szomszédai: Pirtó, Imrehegy, Kéleshalom, Kunfehértó, Balotaszállás, Zsana és Harkakötöny. Forgalmát meghatározza a keresztülmenő 53. j. Solt- Tompa másodrendű főút, 5309. j. Kecel- Kiskunhalas összekötő út, 5408. j. Kiskunhalas- Szeged összekötő út, 5402. j. Kiskunfélegyháza- Kiskunhalas összekötő út és az 5412. j. Kiskunhalas- Csávoly összekötő út. Forgalmát mai napig meghatározza, hogy a térség piaci központja, mely szerepet az országhatár közelségének és a városon áthaladó nemzetközi forgalomnak köszönhetően a mai napig megőrzött. Jelen pályázat célja a hivatásforgalmi ingázók biztonságos és akadálymentes gyalogosan, kerékpárral illetve közúti közösségi közlekedést használva történő napi szintű hivatásforgalmi ingázásának támogatása, az élhető város környezet megteremtése. A beruházás komplexen tesz intézkedést a biztonságos közlekedési feltételek megteremtésére valamennyi közlekedő számára. Összefoglalva a fejlesztés célkitűzése a forgalomtechnikailag elavult utcák átépítése, a kerékpárhálózat belterületi szakadási pontjainak megoldása, a centrum összekötése az egyik legforgalmasabb lakóteleppel illetve a vasútállomással, illetve a közúti közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának emelése buszpályaudvar felújítással. A lakóövezetek és a fontosabb gazdasági, kulturális, adminisztratív városi gócpontok közötti hatékony és kényelmes kapocs kialakítása, fejlesztése mindegyik tervezett projektelem célja. A település hatályos, 2015-ben készült integrált városfejlesztési stratégiája is kiemeli, hogy a város belső közlekedési rendszere nem minden esetben teszi lehetővé a városközponti szolgáltatások külső városrészekből való gyors megközelítését. Fontos célkitűzésként került a dokumentumban meghatározásra, hogy mivel a legnagyobb zajkibocsátó és légszennyező a közlekedés, a környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózatot szükséges létrehozni. Másfelől a városrészek, a városi területek funkciójának megfelelő közlekedés biztosításával javítani kell a lakó-, az intézményi-, a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségét. A város kiaknázandó előnye a vasúti tranzitfolyosó jelenléte, ezért kerül a vasútállomás bekapcsolásra a kerékpáros vérkeringésbe. Mivel a centrumban található minden jelentős forgalomvonzó létesítmény és kulturális lehetőség, a belvárosi forgalom rendkívül maga. Ennek csökkentésére a legjobb alternatíva a gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése Hivatásforgalmi ingázás bemutatása: A KSH 2011-es népszámlálási eredményéből lehet következtetéseket levonni a település lakosainak ingázási szokásairól. Az akkori lakosság 32%-a dolgozott helyben, azaz jellemzően kerékpárral vagy gyalogosan közlekedett, közlekedi naponta. A más települése dolgozni járók aránya a teljes lakosság 6%-a, 1500 fő, a más településről bejáró dolgozók száma pedig 2300 fő (azaz az eljárók másfélszerese) volt, mely szintén magasnak minősül. Az eljárók és bejárók arányából is kikövetkeztethető, hogy Kiskunhalas, mint járási központ jelentős munkahelyteremtő szerepet tölt be a térségben, illetve oktatási központként funkcionál a környező kisebb települések számára. Az el- és bejárók minősülnek potenciálisan a közösségi közlekedést hivatásforgalmi céllal használóknak. A Kiskunhalasról elingázók legnagyobb része, 56%-a 30-49 év közötti, azaz jellemzően inkább munkába történő közlekedés generálja ezt a számot, az iskolás korú elingázók aránya (akik iskolába közlekedés céljával indulnak el mindne nap) az elingázók negyedét teszi ki. Összesen abban az évben a 28.285 fős lakosságból 11.170 fő volt a helyben foglalkoztatottak száma, mely rendkívül nagy forgalmat generál csúcsidőben, főleg a centrumban. A fejlesztéssel érintett minden kiskunhalasi vállalkozás, hiszen a centrum, a vasútállomás és a település széle között teremtenek a fejlesztések kapcsolatot. A városban 2015-ben regisztrált, működő vállalkozások száma 4774 volt. A település gazdasági területeinek (GIP, GKSz besorolás) elhelyezkedése a pályázathoz csatolt átnézeti rajzon kerülnek bemutatásra. Indokoltság: A megvalósítani kívánt fejlesztés a korábbi években elkezdett folyamatos infrastruktúrális fejlesztésnek egy következő üteme. Az alábbi közlekedési infrastrukturális fejlesztések valósultak már meg a városban vissza nem térítendő támogatásból 2007 és 2013 között. DAOP-3.1.1/B.-2007-000061 jelű „Kiskunhalas, Dondér-völgyi út II. (Mártírok útja – Tinódi út között) szakaszának megépítése”. Az út első szakasza 2005-2006. évben épült, mely a Kertvárost köti össze a Mártírok út - keceli úttal. A 70 millió forintos TRFC támogatás és 46 milliós önkormányzati forrás felhasználásával megépült 3290 m2 út, 1579 m2 kerékpárút, 438 fm csapadékcsatorna és teljes hosszban a közvilágítás. A II. ütemben 8262 m2 út; 893 m2 körforgalmú csomópont – gyalogos és kerékpáros átvezetéssel, elválasztó szigetekkel; 2900
