Projekt célja: Hajdúböszörmény város belterületén időszakosan (pl. korábban 2006, 2010 években) a csapadékos években súlyos belvízproblémák jelentkeznek, illetve heves esőzések esetén a város jelentős főgyűjtője, az Arad utcai 4-0-0 főgyűjtő mentén túlterheltség miatt elöntések keletkeznek. Továbbá az országos műemlékvédelem alatt álló Polgári úti Tájházaknál a meglévő vízelvezető rendszer veszélyezteti a vályog házak állékonyságát. Továbbá a Polgári utca mentén több fontos városi intézmény található (Napsugár Óvoda, Szennyvíztisztítótelep, Kutyamenhely, Gyepmesteri telep, Gazdasági fejlesztési terület), melyek védelme, kárelhárítása kiemelt jelentőségű. Ezen problémák kárelhárítása az Önkormányzatra jelentős terheket ró. Ezért az Önkormányzat a belvizes állapotok, károk megelőzésére illetve az elkerülhetetlen károk enyhítésére szeretne intézkedéseket tenni. A projekt célja a fent említett probléma megoldására részletes tervek készítése és a szükséges műszaki létesítmények megépítése. Így a beépített belvárosi intézményi területeken és lakóterületeken az esetleges elöntési károk csökkennek. Ezenkívül a Gönczy Pál utcában évtizedes probléma a csapadékvíz elvezetés hiánya, mivel egyes részein nincs, viszont ahol csapadékvíz elvezető árok található ott sem megfelelő a csapadékvíz elvezetése. Geológia és geomorfológia: Hajdúböszörmény város belterülete Debrecentől ÉNY-ra helyezkedik el a hajdúsági löszháton, mintegy 1200 ha-nyi területen. A város területén, illetve környezetében alföldi viszonylatban egyedülállóan kedvező morfológiai viszonyok jellemzőek. A terep egyenletesen, viszonylag nagy mértékű, 10 ‰ körüli eséssel lejt DK-ÉNY irányba. Csupán a város K-i oldalán találhatók tagoltabb felszínű területrészek. A város legmagasabb DK-i és legmélyebb ÉNY-i része közötti magasságkülönbség mintegy 35 m-t tesz ki. A terep tengerszint feletti magassága a keleti oldalon 145,00 mBf. körüli, a nyugati, észak-nyugati városszélen pedig 110,00 mBf. A nagy felszíni lejtés következtében a település DK-i széle ki van téve a külterületről való elöntés veszélyének (felszíni ráfolyás). Ennek megakadályozására korábban egy övcsatornát építettek ki (Déli lucernás övcsat.), ami a külterületi vizeket a város szélén vezeti el a befogadóba. A város területe a Hortobágy főcsatorna belvízrendszerében, a Kadarcs-Karácsonyfoki belvízöblözethez, közvetlenül a Brassóéri csatorna, ill. kisebb részt a Vidi-Éri csatorna vízgyűjtőjéhez tartozik. Mindkét csatorna a város területén, ill. annak közvetlen közelében ered. A Kadarcs-Karácsonyfoki belvízöblözet más öblözetekkel együtt a TIVIZIG 4. sz. belvízvédelmi szakaszához tartozik, a belvízvédelmi körzete központja a TIVIZIG Hajdúszoboszlói Szakaszmérnökségen van. A város területén főművi, vagy társulati kezelésű csatorna nem halad keresztül. A Város belvíz csatornahálózatának befogadói elsősorban közvetve a Brassó-éri csatorna, közvetlenül a Brassó-ér É-i ága. Az előbbi kezelője a TIVIZIG, az utóbbié az Önkormányzat. Az I. ütemben tervezett csatornák fő befogadója a Brassóér É-i mellékága, mely önkormányzati kezelésű. A város ÉK-i részének csapadékvíz befogadója a V-0-1 jelű Önkormányzati kezelésű csatorna, mely a Vidi-Ér csatornába köt. A város déli oldalán a már említett Önkormányzati kezelésű Déli lucernás övcsatorna a befogadó. A befogadási viszonyok kedvezőek, a belterületi csatornák gyakorlatilag minden esetben gravitációsan csatlakoztathatók a külterületi befogadókhoz. Árvízi szempontból a település belterülete ártéren kívül esik, nem veszélyeztetett. Talaj- és talajvíz viszonyok A talaj felső rétege a város területének túlnyomó részén 1-3 m vastagságú, jó vízgazdálkodású humuszos vályog, alatta általában a talajvíz szintjéig típusos lösz található. A város keleti szélén megjelenik a felszínen a nyírségre jellemző futóhomok is, amely a vasút felett egy sávban jellemzően összefonódik a löszös rétegekkel. A város NY-i, ÉNY-i oldalán a talaj kötöttsége, agyagtartalma növekszik. Itt találhatóak az egykori vályogvető helyek, agyaggödrök. A különböző tervezési munkák kapcsán az elmúlt években végzett talajmechanikai feltárások a város Észak-nyugati részén 3-4 m mélységben egy vízzáró vörös agyag rétegeket tárt fel, ami azt jelzi, hogy a keleti oldalon megfigyelt vastag vízvezető rétegek nyugati irányba haladva fokozatosan beszűkülnek. A talajvízszint vonatkozásában az utóbbi 50 évben egyértelműen emelkedő trend volt megfigyelhető a talajvizsgálati jelentések alapján. A tárgyban született tanulmányok kimutatták, hogy a város területén az 1960-as évek végéig a mély talajvíztükör volt jellemző (6-8 m mélyen a terepszint alatt), majd ezt követően folyamatos talajvízszint emelkedés következett be. A lösz altalaj miatt ez súlyos épületkárokhoz vezetett, ill. a talajvíz pincéket öntött el. A talajvízszint helyzetének észlelése érdekében a város területén 18 db talajvízszint észlelő kút létesült. A talajvízszint emelkedés magyarázata a korábbi szakmai dokumentációkban részben az un. közműolló
