A fejlesztés célja Budapest kötött, átjárhatóságot korlátozó, több mint egy évszázaddal ezelőttről megörökölt fejpályaudvari rendszerének felülvizsgálatával az átmenő vasúti hálózat kialakítása és így a meglévő hálózatban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával a vasútüzem teljesítőképességének növelése és hatékonyabbá tétele, továbbá a zavarérzékenység csökkentésével a vasútnak az elővárosi és a városi közlekedésben betöltött szerepének növelése. Mindezen lépésekkel előmozdítható a fenntartható, környezetbarát, közösségi közlekedési módok átfogó versenyképességének javítása Magyarország központi régiójában. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése révén emellett Budapest igen értékes, kedvező pozícióban található területei válnak alkalmassá új, nagyvárosias funkciók befogadására. Új városfejlesztési tengely jön létre, amely a különböző ágazatok szinergikus együttműködése révén válik a városi életminőség javításának és a gazdasági aktivitás ösztönzésének színterévé. A fenti célok érdekében városfejlesztési, közlekedési, vasúttechnológiai és környezetvédelmi szempontokra is kiterjedő Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és költség haszon elemzés (a továbbiakban RMT, megvalósíthatósági tanulmány vagy tanulmány) készül a projekt keretében, amelynek javaslatot kell tennie az alábbiakra: “a) Budapest kelet–nyugati vasúti átjárhatósága bővítésére, a Déli pályaudvar térségén keresztül a Nyugati pályaudvarhoz vezető „vasúti összekötő alagút” megépítésére és az így növekvő szerepű Nyugati pályaudvar központi pályaudvarrá alakítására, b) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrása által társfinanszírozott Déli összekötő vasúti hídhoz kapcsolódó Déli Körvasútnak új megállóhelyekkel az új budapesti vasúti hálózati koncepcióba illesztésére, c) az a) és b) alpont szerinti fejlesztések eredményeként a megváltozó szerephez illeszkedő fejpályaudvari fejlesztési koncepcióra a Keleti pályaudvarra vonatkozóan, d) a fejpályaudvarok és a bevezető vasúti vonalszakaszok mentén lévő vasúti rozsdaövezetek funkcióváltására, városfejlesztési célú hasznosítására, kiemelten a fejlesztési célok megvalósítása nyomán fokozatosan felszabaduló Déli pályaudvar teljes területére, a Nyugati pályaudvar és a Keleti pályaudvar menti, valamint az azokhoz vezető belterületi vasúti vonalszakaszok mentén felszabadítható területekre, e) az a)–d) alpont szerinti infrastrukturális célokhoz igazodó, a korszerű vasútüzem lebonyolításához szükséges átfogó, új menetrendi koncepcióra, valamint ez alapján a vasúti hálózati rendszer átalakításából eredően a vasúti tárolási, karbantartási és javítási infrastruktúra elhelyezését tartalmazó üzemeltetési koncepcióra, f) az új, a városi kapcsolatokat javító vasúti megállóhelyekre az elővárosi vasútvonalak és a fővárosi tömegközlekedési hálózat találkozási pontjainál, valamint a sűrűn lakott városi övezetekben.” A tervezési feladat keretében először Tervezési-vizsgálati metodika, majd döntés-előkészítési tanulmány készül. A fejlesztés eredménye a fenti szempontok szerinti részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés elkészítése.