A szakképzési rendszerünk részben tudja kielégíteni a területi gazdasági igényeket, ezért a rendszer átalakítása szükséges: a kínálat-alapú szakképzésről a kereslet által meghatározott igények teljesítése felé kell elmozdítani. A versenyképes szaktudás, a digitalizációhoz, robotizációhoz illeszkedő korszerű szaktudás és készségek biztosításával, fejlesztésével realizálható, mivel a technológia fejlődése a modern kori társadalomban ezt kívánja meg. A képző intézmények nem tudják megfelelő rugalmassággal követni a képzési tartalmak változását, kihasználni a gazdasági szereplők bevonásának lehetőségét, valamint a munkaerőpiaci igényeket a technológiaváltás gyorsuló sebessége miatt. Hiányosak az ágazati alapkompetenciák, melyek az alapját jelentenék a duális képzés kiterjesztésének, az átjárható képzési rendszernek. A jelenleg a tanműhelyekben a munkahelyi körülmények kevésbéelérhetők, a KKV és a szakképzési struktúra és szereplők együttműködésének erősitésével, egymásra épülésével ez a hiányosság is kezelhetővé válik. A szakképzés és felnőttképzés gazdasági szereplőkkel és a felsőoktatással való kapcsolódásának erősítésével további flexibilitás, versenyképesség és hatékonyságnövelés célozható meg.Az iskolairendszerű szakképzésben folyó átalakítás révén biztosítani kell a magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt, másrészről ez a folyamat gátolja a munkanélküliek számának emelkedését. A KKV-k nagy része munkaerő-problémákkal küzd, nehezen tudja betölteni az üres álláshelyeket, az új munkatársak esetén komoly hiányosságokat tapasztalnak szakmai ismereteik és kompetenciáik terén. A helyzet javítása érdekében egyre több KKV lenne hajlandó részt venni a duális képzésben. A kisvállalkozások esetében ennek általában több akadálya is van: nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, nem tudják a jól képzett szakembereket kivonni a termelésből hosszú időre, valamint túl sok terhet jelent számukra a képzéssel kapcsolatos adminisztráció. A kis- és középvállalkozások szerepvállalásának erősítése érdekében ezen akadályok mérséklése a cél. A szakterületi helyzetelemzés alapján látható, hogy kevesen jutnak el a digitális írástudás magasabb szintjeire, ennek javítása érdekében szükséges elérni, hogy az IKT szakmai képzések befejezésében motiváltak legyenek a tanulók. Megvalósításához az IKT és a digitális tanulás befektetésének növelése, a folyamatot támogató és ösztönző környezet kialakítása, a szabályozás újragondolása és átalakítása, illetve az ehhez kapcsolódó finanszírozási megoldások kidolgozása, az egységes fogalmi tartalom megalkotása, rendszeresen aktualizált és könnyen kereshető, elérhető digitális tananyagok létrehozása jelenthet hátteret a szakképzési reformhoz, ösztönözve a képzőket is a digitális tanulási formák alkalmazására. Összességében megállapítható, hogy szükséges olyan ágazati képzőközpontok létrehozása, ahol korszerű technológiát képviselő berendezések, felszerelések, eszközök és három, a felhívásban nevesített ágazathoz kapcsolódóan az ágazati alapvizsga teljesítéséhez szükséges tananyagok segítik a munkaerő fejlesztését. A támogatási kérelem részben a GINOP-6.1.10. „A gazdaság fokozatváltását támogató innovatív képzések” című kiemelt projektre épül: a kis- és középvállalatok szerepvállalásának erősítése érdekében a duális képzéssel kapcsolatos adminisztrációs terhek racionalizálása érdekében a szakképzési centrumok meglévő tanműhelyeire, infrastruktúrájára és eszközeire alapozva Ágazati Képzőközpontok (ÁKK) kerülnek létrehozásra. A megvalósítás az aláábi lépcsőben történik. A módszertani tevékenységek és az iparági fejlesztési területek meghatározását (I.) követően kerülnek bevonásra partnerként azon szakképzési centrumok, amelyeknél pilot jelleggel okosmérési megoldások kerülnek bevezetésre, (II.) illetve amelyek az ágazati képzőközpontok létrehozásában részt vesznek.A projekt az ÁKK-k tartalmi elemeinek kialakítása során az ágazati kompetenciák mérésére alkalmas eszközök módszertani kialakítása, valamint modellvállalat szimulációs programok kidolgozása mellett motivációs támogatást biztosít a programban résztvevő, versengő vállalati ötletek díjazására. A szakképzési centrumok feladat-ellátási helyeinek infrastrukturális felmérése, amely az intézmények (iskola és centrum) rendelkezésére álló humán és tárgyi infrastruktúra minőségi és mennyiségi felmérése terjed ki, az ÁKK-k tartalmi elemeinek kialakításával párhuzamosan történik. A szakképzési centrumok épületenergetikai és építészeti megoldásainak felmérésére módszertan kerül kidolgozása, amelynek felhasználásával megvalósul az intézményrendszer.Okosméréssel energetikai fejlesztések szükségességét tudjuk pontosan meghatározni, alátámasztani, és ehhez szükséges újszerű energetikai felméréseket szeretnénk bevezetni a pályázat keretein belül. Az energetikai fejlesztések révén költséghatékony megvalósítás és működés alakítható ki.
