A munkavédelem, majd később a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés közös állami szervezeti rendszere 1984. július 1-jével, a munkavédelem állami irányításáról és ellenőrzéséről szóló 1010/1984. (III. 31.) Mt. határozattal jött létre. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetének 2017. 01. 1-jei módosulása érintette a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési szervezet területi rendszerét: a területi szervek a járási hivatal szervezetéhez kerültek oly módon, hogy az elsőfokú munkavédelmi és munkaügyi hatósági feladatokat kizárólagos illetékességgel a megyeszékhelyen működő (a fővárosban a III. kerületi, Pest megyében az érdi) járási hivatal látja el(jelenleg együttesen kb. 400 fő). A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés szakmai irányítását (szakszerűségi, törvényességi, hatékonysági ellenőrzések lefolytatása, módszertani és tájékoztató anyagok kiadása, a szakmai munka értékelése, az ellenőrzési tevékenységet ellátók képzése és továbbképzése, stb.) a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezetén belül két főosztály látja el: a munkavédelmi tevékenység irányítására a Munkafelügyeleti Főosztály (2017-től Munkavédelmi Főosztály), valamint a munkaügyi ellenőrzési tevékenység irányítására a Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály (jelenleg együttesen 74 fő). A projekt célja a munkavállalók foglalkoztatási körülményeinek fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek hosszú távon értékteremtésre és öngondoskodásra munkájuk során, mely az egyéni érdekeik mellett Magyarország versenyképességét is szolgálja. A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések kárainak csökkentése mellett a prevenció egyben a munkakörülmények javítására fordított kiadások megtérülését is jelenti. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat kifizetődőbb megelőzni, ehhez célzott beavatkozásokra, prevencióra, a témával kapcsolatos ismeretek terjesztésére, és a munkavédelmi feladatellátás szakszerűségének és hatékonyságának fejlesztésére van szükség. A fekete foglalkoztatás az adóbevételek kiesését és az egyén öngondoskodó képességét is veszélyezteti, ezen kívül versenyhátrányba hozza a legálisan foglalkoztató vállalkozásokat. Ezen cél elérése érdekében fontos a munkaügyi ellenőrzési feladatellátás szakszerűségének, hatékonyságának fejlesztése. A projekt támogatható tevékenységeihez kapcsolódóan a következő tevékenységeket tervezzük: - A képzések a munkavédelem és munkaügy területén dolgozó munkatársak szakmai felkészültségének szinten tartását és fejlesztését szolgálják a jelenleg hatályos jogszabályi környezet előírásainak való megfelelés érdekében (ezek között vannak szakmai képzések és ismétlő képzések és készségfejlesztő képzések is). - A technikai fejlesztések a megfelelően kiképzett kollégák feladatellátásához szükséges technikai hátteret biztosítják a jelen kor technikai elvárásainak megfelelően (okos telefon, laptop, ellenőrzést segítő műszerek, gépjármű). - Adatbázisok létrehozása a munkavédelmi szakemberek nyilvántartásáról, valamint a foglalkozás-egészségügyiszolgáltatók nyilvántartásáról szóló adatbázisok létrehozása, melyben a publikus adatok elérhetőek lesznek mindenki számára. - Rendezvények, PR: Az elvárt színvonalon ellátott feladatellátás mellett fontos a megjelenés és a tudatosítás. Ezért célzott PR kampányokkal szeretnénk felhívni a társadalom figyelmét a munkaügyi és munkavédelmi szakterületre. Ennek keretében óriásplakátok, szóróanyagok készülnek, előadások, nyílt napok, konferenciák, szemináriumok kerülnek megszervezésre, célzottan megjelenünk fesztiválok keretében, középiskolások számára végzünk népszerűsítést. A megjelenés keretében új holnapot hozunk létre, illetve közösségi médiaoldalt is létrehozunk, valamint az ismeretek elmélyítése érdekében játékokat fejlesztünk. - Kutatások: a munkakörülmények javítását célzó kutatások megvalósítása, publikálása és a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költséghatásainak kalkulálást segítő program kidolgozása, melynek célja, annak bemutatása, hogy gazdasági szempontból forintra lebontva milyen költségek várhatóak munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bekövetkezése esetén. - Feketemunka elleni Platform:2016.03.09-én elfogadásra került a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/344 határozata. Ezzel létrejött a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló, a jogérvényesítés javítását is célzó tagállamok közötti uniós együttműködés, amely hozzájárul a be nem jelentett munkavégzés előfordulásának csökkentéséhez, a bejelentett munkahelyek számának növekedéséhez. Mivel a Platform megalakulása új távlatokat nyit a feketemunka elleni küzdelemben, ezzel kapcsolatban számos kiemelt feladat elvégzése válik szükségessé. Ezek keretében, tanulmányutak, ismeretbővítési kiadványok, konferenciák workshop-ok kerülnek megrendezésre. A megalapozott ismeretek érdekében tanulmányok készítését és kutatások lefolytatását tervezzük.