1. A támogatási kérelem szakmai tartalmának, és az együttműködés hazai jelentőségnek összefoglaló bemutatása Magyarországon számos lépés történt az állam részéről az egészségügy digitalizációjának fejlesztéséhez szükséges keretrendszer kialakítására vonatkozóan (pl. DJP 2.0, EESZT, DEFS stb.), ugyanakkor az egészségügyi adatok innovatív, gyakorlati alkalmazása még várat magára. A klinikai vizsgálatok az egyik olyan terület, ahol az egyre nagyobb mértékben létrejövő egészségügyi adatok felhasználása a piac átalakulásához vezetett. Magyarország az EU-n belül klinikai vizsgálatok területén viszonylag kedvező helyen áll, ugyanakkor a piac átrendeződése miatt hazánkban 2016-2018 között a klinikai vizsgálatok száma jelentős, kb. 20%-os visszaesést mutatott. A versenyképességünk romlásához hozzájárul, hogy bár hatalmas mennyiségű egységes egészségügyi finanszírozási adat áll rendelkezésre, az egészségügyi szolgáltatóknál gyűjtött adatok zajosak, strukturálatlanok és hiányosak, nehezen hozzáférhetőek. Ez rendkívüli mértékben korlátozza az egyre szofisztikáltabbá váló betegbeválogatási kritériumok mentén történő szűréseket, illetve a korábban gyűjtött adatok felhasználását klinikai vizsgálatok tervezéséhez, retrospektív adatelemzések elvégzését. Ez azzal jár, hogy innovatív nemzetközi klinikai vizsgálatokhoz nehezen tudnak kapcsolódni a hazai vizsgálóhelyek, továbbá a nem kereskedelmi vizsgálatok területén tovább nő a lemaradás Nyugat-Európa többi országához képest. Az egészségügyi adatok felértékelődését mutatja, hogy a robbanásszerű biotechnológiai és informatikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt két évtizedben a nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős és szerteágazó eredményeket értek el. Ezek az orvosi gyakorlat átalakulásához vezettek és előtérbe került a személyre szabott orvoslás paradigmája. A diagnosztikai valamint terápiás megközelítések molekuláris alapokra kerültek. Közép-Kelet-Európában azonban a molekuláris orvoslás fejlődésének viszonylag korai fázisát figyelhetjük meg: többnyire különálló, gyakran elszigetelt központok nyújtanak szelektált betegségekben, általában nem átfogó diagnosztikus szolgáltatásokat. A genom-szintű információ értékelésében résztvevő bioinformatikusok száma alacsony, és az alkalmazott algoritmusok nem követik a felhasználói igényeket; az egészségügyi felhasználók gyakran nem tudják alkalmazni a molekuláris információt; és eddig hiányzott az átfogó stratégia is a hiánytünetek orvoslására. A régió lemaradása ezen a területen az idő előre haladtával exponenciálisan növekedni fog, ha nem alakítunk ki olyan működési modell, mely a fenti problémákat megoldja. Az okos technológiák térnyerése az egészségügyben arra vezethető vissza, hogy ma már korszerű eszközökkel olcsón és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni az egyének egészségi állapotáról, melyeket fejlett analitikai megoldásokkal feldolgozva célzott visszacsatolást lehet adni a betegek az egészségügyben dolgozók számára. Az ilyen típusú technológiák fejlesztése során ezért kiemelt jelentőséggel bír az adatgyűjtés, -tárolás, -feldolgozás és elemzés technikája, módszere. Az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan növekvő költségei és az ágazat korlátos erőforrásai miatt szerte a világban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségügy digitalizációjában és az új adatkezelési technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása. Az egészségügyi adatokban rejlő potenciál kiaknázását alulról jövő, az egészségügyi ellátást nyújtók, az egészségipari szereplők és a kutató-fejlesztő munkacsoportok kezdeményezései katalizálhatják, melyek a hazai viszonyokhoz illeszkedő, a gyakorlati életben hasznosítható alkalmazások kialakítására irányulnak. A projekt keretében a fent leírt trendeket és kihívásokat figyelembe véve egy Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási és Okoseszköz-és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot kívánunk létrehozni, ami ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgálatások fejlesztésére felhasználni. A projekt további célja, hogy olyan adatalapú egészségügyi szolgáltatások kialakítását valósítsa meg, amelyekkel az egészségügyi ellátás hatékonyabban szervezhető, az Egyetem és a környezetében működő egészségügyi szolgáltatók ellátási terhei mérsékelhetők és források szabadíthatók fel. Jelen pályázat hozzájárul a PTE központú innovációs ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, és erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést, továbbá elősegíti a régióban élők népegészségügyi mutatóinak és életminőségének javítását, valamint a helyi gazdaság élénkítését. 2. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ tervezett szervezeti felépítésének és működése fenntarthatóságának bemutatása, valamint a tevékenységébe bevonni kívánt kutatók/szakértők és hallgatók tervezett számának megadása, illetve a leendő ipari partnerek igényeinek megfelelő K+F+I kapacitás tervezett létr