A) Napjainkban az élhető környezet egyik alapvető kihívása a megfelelő városi levegőminőség biztosítása. A légkörben található, a közlekedéshez, az energia- és az ipari termeléshez köthető szennyező gázok, valamint a szilárd halmazállapotú aeroszol részecskék komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. Bizonyos meteorológiai feltételek mellett ezek az anyagok feldúsulhatnak a felszín közeli légrétegben, és kialakulhat a szmog. Az elmúlt évtizedekben a városi levegő minősége némileg javult ugyan, de a szigorodó szabályozásnak való megfelelés komoly nehézségekbe ütközik, az aeroszol (szálló por) koncentráció határérték alatt tartása pedig szinte lehetetlen. A legtöbb európai ország ellen emiatt kötelességszegési eljárás van folyamatban. A levegőminőség javításának, illetve a káros hatások mérséklésének fontos eleme a légszennyezettség és a meteorológiai tényezők kapcsolatának feltárása. A levegőszennyezés és a meteorológiai helyzetek kölcsönhatásának eredménye súlyos veszélyhelyzetet előidéző, illetve gazdasági károkat is okozó időjárási állapot is lehet. Ilyen a látótávolság drasztikus csökkenése, a sűrű köd képződése, amely egyebek között a légiközlekedés ellehetetlenülését, az országúti közlekedésben pedig súlyos baleseteket is okozhat. A fenntartható környezet biztosításának egyik feltétele, hogy az ilyen, el nem hárítható helyzeteket minél nagyobb pontossággal előre tudjuk jelezni. Megbízható, légköri előrejelzési modellek kifejlesztéséhez szükséges megismerni azokat a kémiai és fizikai folyamatokat, amelyek meghatározzák légkörben található légnemű és folyékony halmazállapotú víz szerepét a légszennyezési helyzetek kialakulásában és súlyosbodásában. A tervezett projekt megvalósulása esetén a levegőszennyezés és a meteorológiai helyzetek kölcsönhatásának méréseken alapuló figyelembevételével a veszélyes, illetve kedvezőtlen légállapotokat a korábbiaknál jóval nagyobb megbízhatósággal fogjuk tudni előrejelezni regionális léptékben. B) Bevezetés Az utóbbi évtizedekben, Európában a levegőminőség, főként az SO2 kibocsátás csökkenése miatt, javult. Azonban más légszennyező anyagok, (pl. NOx, por) esetében ez a csökkenés nem egyértelmű. Ezek az anyagok továbbra is az egészségre veszélyt jelentő koncentrációban fordulhatnak elő. Egész Európa hasonló légszennyezési problémákkal küzd, hiszen a légszennyezés kialakításában a helyi forrásokon kívül a határokon átívelő, ún. nagytávolságú transzport is szerepet játszik. A levegő minősége és az időjárás közötti kapcsolat régóta ismert tény. Már a 20-ik század elején Londonban komoly légszennyeződés fordult elő, amelyek kialakulásában a szmog, vagyis a több napig fennmaradó, stabilis, kis légmozgással járó, a légkör függőleges keveredését gátló légállapot jelentős szerepet játszott. A téli szmogos időszakokat a múlt század elején az aeroszol részecskék mellett a SO2, a különböző savak és a korom nagy koncentrációja jellemezte. Mára ez megváltozott, télen főként a PM10 (10µm-nél kisebb aeroszol részecskék) tömegkoncentrációjának nagymértékű növekedése okozza a legnagyobb problémát. Háttér Az EU hatályos irányelve alapján az emberi egészség védelmében meghatározott PM10 napi átlagkoncentrációjának határértéke 50 µg/m3, a határérték túllépése nem haladhatja meg évente a 35 napot. Az elmúlt 10 évben Budapesten csak 2 olyan év volt, amikor nem értük el ezt a küszöbszámot. Az aeroszol részecskék tömegkoncentrációját szabványosított eljárással határozzák meg, amelynek hibája, környezeti érzékenysége nemzetközi szinten sem tisztázott. Különösen köd esetén, amikor a PM10 koncentrációt a légkörben jelenlévő víz adszorpciója növelheti. A helyi PM10 források évszakos menettel rendelkeznek, a szmog kialakulásáért –főként télen– a kedvezőtlen időjárás, valamint áramlási viszonyok mellett a nagytávolságú transzport felelős. Ezeket a hatásokat együttesen vizsgálni, a kedvezőtlen levegőminőségi helyzetet előrejelezni csak egy komplex modellrendszerrel lehet. Ahhoz, hogy a modellrendszer megfelelően előrejelezze az egyes szennyezők koncentrációját, nagy felbontású rácsponti emissziós adatbázis, meteorológiai adat, valamint megfelelő kezdeti és határfeltétel szükséges. Magyarországon ilyen légszennyezettségi epizódok főként a hideglégpárnás helyzetekben alakulnak ki, amely a Kárpát-medence sajátossága. Mivel a köd kialakulását előidéző légköri feltételek kedveznek az egészségügyi problémát okozó, nagy városokra jellemző szmog kialakulásnak is (Hu et al, 2105), számos kutatási projekt indult a ködképződéséhez vezető folyamatok tanulmányozására. Bár a köd gyakori, mindennapi életünket is befolyásoló jelenség, megbízható előrejelzéséhez még mindig számos problémát kell megoldani. Ezek magukban foglalják az aeroszol részecskék és a ködöt alkotó vízcseppek közötti kölcsönhatás, a vízcseppekben lejátszódó kémiai reakciók vizsgálatát, valamint a néhányszor száz méteres skálán lejátszódó felszín–légkör kölcsönhatás tanulmányozását (Gultepe, 2007). A projekt újdonságtartalma A levegőszennyezet
