Támogatási kérelem szakmai tartalmának összefoglaló bemutatása. A földi vízkörforgalom láthatatlan részét képező felszín alatti vízkészletek fenntartható hasznosítását számos tényező akadályozhatja. A pályázat keretében három egymáshoz kapcsolódó modul keretében kívánunk újszerű és előremutató vízgazdálkodási megoldásokat leírni és/vagy terepi körülmények között tesztelni: Az első modulban a (1) felszín alatti áramlási viszonyok és az éghajlat változási aspektusok összefüggését vizsgáljuk. A szélsőséges időjárási trendek egyértelműen hatással vannak a földi vízkörforgalomra, ennek különböző mélységtartományokban történő elemzésére új, eddig ki nem alkalmazott módszerek kidolgozása szükséges, mivel a felszín alatti vízkészletek utánpótlása jelentősen változhat a jövőben, amelynek komoly vízgazdálkodási kihatásai lehetnek. Kedvezőtlen vízgazdálkodási hatásai vannak a talajművelés eredményeképpen kialakuló (2) talaj szerkezet romlásnak és a talajtömörödési zóna létrejöttének, amely jelentős mértékben lecsökkenti a szivárgási tényezőt és a talajok vízkapacitását, víztározó képességét, befolyásolva ezzel a természetes beszivárgási és utánpótlódási folyamatokat. A jelenség hatására egy-egy területen jelentős mértékben növekszik a belvíz és az aszály kialakulásának lehetősége. Hazánkban nagy kihívást jelent a (3) víziközmű-szolgáltatók 20-30 %-os üzemi hálózati vesztesége, ami az éves 700 millió m3-es ivóvíz célú vízkivételt tekintve nem csak rendkívüli erőforrás pazarlás, hanem komoly gazdasági veszteségként jelentkezik. Új lehetőségeket látunk a rejtett vízszivárgások, csőtörések indirekt módszerekkel történő beazonosítására. A megvalósítandó kutatási tevékenységek és eredmények részletes bemutatása. A szélsőséges időjárási körülmények felszín alatti vízkészleteink utánpótlódására és az áramlási rezsimekre gyakorolt hatásainak megismerését célzó új eljárások (Prof. Dr. Szűcs Péter) A szélsőséges időjárási viszonyok egyértelműen hatással vannak a földi vízkörforgalom dinamikájára. A felszín alatti vízkészletek utánpótlása jelentősen változhat a jövőben, amelynek komoly vízgazdálkodási kihatásai lehetnek. A KÚTFŐ (TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0049) projekt keretében elért eredményeink alapján tovább kívánjuk folytatni azokat a nemzetközi szintű kutatásokat, amelyek a környezeti izotópok és geoinformáció feldolgozás eszköztárának alkalmazásával lehetségessé válik a hidrológiai ciklusok vízgazdálkodási célú elemzése számos hazai mintaterületen. A hosszú idejű hidrológiai adatsorok elemzését hatékonyan kiegészítheti a speciális monitoring rendszerek kialakítása, és a különböző környezeti izotópok innovatív alkalmazása. Hidrológiai és vízföldtani adatok speciális spektrális elemzése és feldolgozása a hidrológiai cikluselemzésben és vízgazdálkodási döntés előkészítésben új irányokat adhat. A környezeti izotópok mérése és feldolgozása vonatkozásában az MTA ATOMKI -val kívánunk együttműködni. Alkalmazandó módszerek: 1.1. Beszivárgás mérések természetes izotópok alkalmazásával a telített közegben. A felszín alatti vízkészletek utánpótlódásának izotóphidrogeológiai vizsgálatára Ménteleken, Kecskeméten, Fischerbócsán, Kéleshalmon, Debrecenben és Nyíradonyban végeztünk az utóbbi 5 évben vizsgálatokat, amelyek során több szinten szűrőzött, speciális talajvízszint-észlelő kútfészkeket és kútcsoportokat használtunk. A szabadalmazott eljárásunk (lajstromszám: 4555) alkalmazásával trícium profil felvételével meghatározásra kerülhet mind a telítetlen, mind a telített közegben a beszivárgási viszonyok időbeli változása, amelyből szimulációk segítségével következtethetünk a felszín alatti áramlási rendszerek időbeli változására. A pályázat keretében növelni kívánjuk a minta területek számát elsősorban az Alföldön, hogy a főbb beszivárgási területekről még pontosabb információnk legyen. Másrészt a trícium mellett további stabil és radioaktív izotópok mérésére is sor kerülhet, hogy pontosíthassuk a beszivárgási értékeket és azok időbeli változását. 1.2. Időben folytonos talajnedvesség tartalom mérés aerációs zónában. A Miskolci Egyetem campusán egy komplex hidrogeológiai - hidrometeorológiai állomás létesült, amelynek részét képezi az a monitoring eszköz is, amely az idő függvényében a telítetlen közeg víztartalmát méri különböző mélység szintekben. Így az adott vizsgálati helyen lehetőség van nyomon követni, hogy a különböző csapadékok esetében milyen mértékű beszivárgás indul el a telített közeg irányába. 1.3. Hidrológiai idősorok statisztikai és spektrális értékelése. A hosszú idejű hidrológiai adatsorok spektrális (elsősorban Fourier-transzformáción alapuló) elemzésén túl a faktoranalízis, továbbá a leggyakoribb értékek elvén alapuló vizsgálatok lehetővé teszik a szélsőséges időjárási viszonyok hidrológiai ciklusra és a felszín alatti áramlási rendszerekre kifejtett hatásának meghatározását. 1.4. Lyukgeofizikai vizsgálatok: A felszín alatti áramlások követésére, jellemzőik (szivárgási tényező) meghatározásár
