A 21. század technológiai, informatikai, társadalmi változásai új kihívások elé állítják Európát, s ezen belül Magyarországot. Általánosan elterjedt, felismert összefüggés, hogy a technológiai, informatikai innováció fenntartható, versenyképes szervezeti/regionális/társadalmi kiaknázása a társadalmi/társas (social) innovációval interakcióban valósul meg, lehetőséget, egyben szűk keresztmetszetet is teremtve egymás számára. Éppen ebből következően kezeli központi kérdésként a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia a társadalmi innováció fejlesztésének kérdését. A projekt átfogó célja a hazai vagy tág értelemben vett kelet-európai innovációs mintázatok feltárása tanulási aspektusból, az európai tudományos hálózatokkal való kooperáció erősítése, új együttműködések fejlesztése, a jövőben kiemelkedő jelentőséggel bíró K+F területeken tudományos kapacitások erősítésével, fenntartható fejlesztésével. A projekt konkrét célja a társadalmi innováció szempontjából kritikus hazai és regionális társas tanulási mintázatok és tanulási defektusok azonosítása interdiszciplináris nézőpontból, különös tekintettel az informatikai innovációk humán és technológiai implementációs korlátainak oldására, az innovációk kiaknázási hatékonyságának fokozására. A technológiai és informatikai, valamint a társadalmi innováció összefonódottsága, a társadalmi rendszerek és szervezetek közötti interakció az egyes tudományterületeken folyamatosan kutatott kérdést jelent. Számtalan kutatás emelte fókuszába a technológia és az egyéni/társadalmi interakciók folyamatának feltárását a pszichológiától a jogtudományokon át az informatikai, matematikai, egészség-gazdaságtani, regionális versenyképességi, vagy marketingkutatásokig. Lényeges hiátusa e kutatásoknak, hogy többnyire azon kérdésekre szorítkoznak, melyek az adott diszciplína fogalom és módszertani eszközkészletével megragadhatóak, eredményei az adott kiindulási nézőpontokból értelmezhetőek. A megvalósítandó szakmai program tekintetében lényeges, hogy multidiszciplináris nézőpontból tanulmányozzunk három, az egyének/szervezetek/társadalmak innovativitását alapjaiban érintő kérdést: (1) Technológiai innovációk (mindenekelőtt a digitalizáció és az ipar 4.0) hatása a gazdálkodó szervezetekre, a foglalkoztatásra, a szükséges kompetenciákra A ’80-as évek második felében gyökerező technológiai innovációs hullám mára átformálta a gazdasági, társadalmi viselkedést olyannyira, hogy az ipar 4.0-ban összegezhető, az ipari forradalom léptékeihez hasonlítható változásoknak lehetünk tanúi. Leegyszerűsítés ugyanakkor e folyamatot műszaki innovációk sorozataként szemlélni, hiszen a társadalom formálódásával interaktívan a gazdaság, a társadalmi vélekedés és a társadalmi viselkedés kölcsönhatásában formálódnak mind a jövő technológiai újításai, mind üzleti folyamatai. A kezdeményezett, hazai és nemzetközi partnerek együttműködésében megvalósítandó program e kérdés mentén három vizsgálandó területen; a társadalmi csoportok, a gazdálkodó szervezetek és az egyének szintjén folytat kutatásokat. (2) A társadalmi innováció szervezetközi, hálózati dimenziói A kutatási program második vetülete az informatikai, valamint a társadalmi innováció összefonódásának szervezetközi, illetve hálózati kérdéseit állítják középpontba, mint a digitalizáció és a globalizáció együttes eredményeként megerősödő, egyúttal önálló formáló erőként jelentkező innovációs jelenségeket. A szervezetközi, hálózati jelenségek rendkívül heterogén formában vannak jelen, melyek közül jelen kutatási program keretében a szervezetközi, a csoportközi és az államok közötti viszonyok interakciók szintje jelent fókuszált vizsgálati kérdést. (3) Társadalmi innovációk szervezeti dimenziói A technológiai, informatikai és társadalmi innováció összefonódásának harmadik vetületét a kutatási program keretében – a társadalmi folyamatokba ágyazott, illetve szervezetközi relációkban megjelenő vetületek mellett – a szervezeti vetületek jelentik. A 21. század radikálisan átformálódó keretei számos, szervezeti szinten értelmezhető kérdésre irányítják a figyelmet, így új típusú, a digitális társadalomra jellemző vállalkozások megjelenése, megerősödése, az immateriális tulajdon-fejlesztés menedzselése, az állam mint szervezetrendszer működésének radikális átalakulása. A kutatási program tervezett (szűken vett) eredményei elsősorban a társadalmi intézményrendszer szervezetei működtetéséhez, a gazdálkodó szervezetek innovativitásának menedzseléséhez, az egyének innovativitásának fejlesztéséhez, valamint az állami innováció fejlesztéséhez járulnak hozzá. A program eredményei és tervezett aktivitásai ezen túl hozzájárulnak a konzorciumi partnerek H2020-as aktivitásának fokozásához, a résztvevő intézmények K+F menedzsmentjének fejlesztéséhez, fiatal kutatók szakmai kompetenciáinak bővítéséhez, megtartásukhoz, a Kárpát-medencei és európai hálózati együttműködések értékének növeléséhez. A részletes eredmények bemutatása a mérföldkövek leiratában jelenik meg.