Az élet- egészség- és szociális tudományterületi intelligens szakosodás kapcsán szövetségre lépő Szegedi Tudományegyetem és Gál Ferenc Főiskola kutatói utánpótlás szerepvállalásának gátját képező tényezők - mint a humán erőforrás célterület fejlődését gátló - induktív problémafeltárása során megállapítást nyert, miszerint doktori képzési programok keretszámai - az országos eloszlás tekintetében is – igen jelentősek. Ugyanakkor eredményességben elmarad a régió K+F tudásbázis fejlesztésének prognosztizálható és elvárt hozzáadott értékétől. Ezen elmaradás oki rendszerében a doktori képzés hatékonysági és megtartási paraméterei, a hallgatói elvándorlás mögött meghúzódó infrastrukturális és szervezeti hiányosságok állnak kiemelt helyen. A közös és releváns kutatási tudományterületek reprezentációja teljes körű, ezeken belül az innovációs értéklánc minden eleme megtalálható. A kutatási projektek és portfóliók előzetes átvilágításának eredményeként megállapítható azonban, hogy a kutatási potenciál diverz kutatási területtel párosul, aminek következtében az előnyök kiaknázása nem megfelelő hatékonyságú. A versenyképesség és társadalmi szerepvállalás együttes erősítése érdekében a szervezeti folyamatok és struktúrák átalakításával támogatott módon szükség van a kutatási profilok rendszer szintű megújítására, a piaci igények és a kompetenciák optimális összhangja kiaknázására. Az (a) EFOP „Gyarapodó Tudástőke” prioritási tengely „Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül” egyedi célkitűzés rendszeréhez kapcsolódva (b) A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” koncepcióban deklarált, az orvosi, egészségtudományi, gyógyszerészeti képzések és ezeken belül a kutatási orientációk megerősítése, valamint a helyi szociális ellátás érdekében a szociális és segítő szakmák differenciálása és megerősítése illeszkedési ponthoz igazodva (c) A „Befektetés a Jövőbe Nemzeti K+F+I stratégia” –ban és „Nemzeti Intelligens Szakosodás Stratégia” –ban meghatározott helyi – földrajzi és szervezeti értelemben – erősségekre építkező specializációs irány, tanulási folyamat és együttműködés biztosítás, valamint kutatói /kutatási utánpótlás fejlesztés céltényezői mentén a projekt főbb ismérvei az alábbiak. A projekt missziója: a szegedi felsőoktatási tudásbázis nemzetközi színvonalú egészség- és élettudományi kutatási területeinek erősségeire építkező, intelligens szakosodás növelése a felsőfokú tudásbázis bővítés, és a vállalati együttműködés erősítésével egyetemben megvalósított komplex kutatási folyamatok fejlesztés során A projekt stratégiai programterületei és beavatkozási célterületei: (1) Kutatási kapacitások bővítése, mely a (a) kutatói utánpótlás feltételrendszerének átalakítása, fejlesztése; a (b) Kutatás orientált élettudományi képzések fejlesztése, gyakorlatorientáltság növelése; és a (c) Kutatói bázist célzó vállalkozóiság, mint kompetencia fejlesztése beavatkozási tényezőkre épül (2) Kutatási szolgáltatások fejlesztése, mely a (a) felsőoktatási szervezet K+F tevékenységeinek fejlesztése; a (b) Kutatási folyamatokat szolgáló szervezeti hatékonyság növelése és a (c) Vállalkozói tevékenységet szolgáló szolgáltató egységek megerősítése beavatkozási tényezőkre épül (3) K+F ökoszisztéma fejlesztése érdekében egyetemi aktivitási szerepvállalás növelése, mely a (a) Nemzetközi beágyazottság növelése; a (b) Regionális K+F szereplőkkel markánsabb együttműködés kialakítása és a (c) Tudás és technológia transzfer erősítése beavatkozási tényezőkre épül A projekt által a támogatás hasznosulásával elérni kívánt eredmények: - kutatási pilot projekt környezetbe integrált doktori képzési forma biztosítása, ahol a PhD szintű ismereti követelményt vállalati fejlesztési igényből eredő probléma és/vagy tudományterületi alapkutatási megoldások közepette képes a fiatal kutató elsajátítani, s munkáját tapasztalt mentor kutató segíti - az Alma Mater program kiterjesztése a vállalkozási szemlélet és vállalkozási kapcsolatrendszer bevonására, a PhD képzés során a vállalati és felsőoktatási tudás, erőforrás kapacitások megosztása emelt irányvonallal - kutatói és oktatói állományban a vállalkozóiság szemléletének erősítése képzési programok, rendezvény alapú közvetlen kontakt és tapasztalat megosztás révén - Szolgáltatói piaci megjelenés élettudományi, egészségtudományi területen mérési, szakértői tevékenységgel és ezen területet támogató/kiegészítő szociális funkcionalitásokkal - Nemzetközi szintű kutatások megvalósítását aktívan támogató szervezeti K+F folyamat és szabályrendszer működtetése, vállalkozói tevékenységet kiszolgáló definitív szervezeti egységeken keresztül működő ipari kapcsolati program - Horizon2020 részvételi aktivitás és forrásbevonási képesség növekedés a nemzetközi hálózati együttműködési részvétel, a célzott belső szolgáltatási portfólió és a humán kompetencia együttes fejlesztésének hatására