A fejlesztés általános célja, hogy bővüljön az egynapos sebészeti ellátás volumene és kerüljenek átcsoportosításra az aktív ellátásban rendelkezésre álló kapacitások, mely magával vonja az aktív ellátás humánerőforrás igény, valamint az egynapos ellátásban részesülő betegek ápolási igényének átalakítását is. Cél, hogy erősödjön a rendszerszintű struktúraváltási és az intézményi funkcióváltási folyamatokhoz kapcsolódó fekvőbeteg ellátást kiváltó és/vagy lerövidítő szolgáltatások szerepe a szükséges struktúra átalakítása, rendszerszintű szervezése és esetenként szükségessé váló bővítése révén. I.Részcélok: 1.Cél a műtét végétől számított 24 órán belül távozott betegek arányának növelése – a nemzetközileg elfogadott – minimálisan 60%-ra a fejlesztések bevezetése utáni első teljes naptári év végére. A jelenleg egynapos ellátásban engedélyezett beavatkozások száma alapján évente kb. 600 ezer esetben lehetne egynapos beavatkozás formájában ellátni a betegeket. A jelenlegi gyakorlat szerint ezen betegeknek nagyságrendben harmada távozik a műtét végétől számított 24 órán belül az intézményből. A cél a 24 órán belül távozott betegek arányának növelése –a nemzetközileg elfogadott– minimálisan 60%-ra. 2.Az egynapos ellátások biztosításához szükséges, optimális infrastrukturális és humánerőforrás szükségletek biztosítása a projekt lezárásáig. A projekt célja az egynapos sebészeti ellátások arányának növeléséhez és minőségi fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális és humánerőforrás szükségletek biztosítása, a jelenleg egynapos ellátásban nem részesülő betegek minél nagyobb arányának bevonása. 3.Multidiszciplináris, önálló egynapos egységek kialakítása a projekt zárásáig. Olyan különálló, legalább négy szakmájú, multidiszciplináris önálló egynapos egység kialakítása, melyben az intézmény területén végzett összes egynapos beavatkozásba bevont beteg elhelyezésre kerül. Cél továbbá, hogy az egynapos ellátás fejlesztése ott valósuljon meg elsődlegesen, ahol az hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, a biztonságos betegellátás követelményeinek megfelelve. 4.A fejlesztendő intézményekben az egynapos ellátással érintett szakmák aktív kapacitásainak csökkenése, illetve ezen kapacitások átcsoportosítása. Az aktív ellátásban a rendelkezésre álló kapacitások kihasználtságának csökkenése, illetve átcsoportosítása más ellátásba maga után vonja a humánerőforrás optimálisabb elosztását az egynapos ellátásban részesülő betegek alacsonyabb ápolási igénye miatt. 5.Az egynapos ellátásra vonatkozó modell, finanszírozási modell, ellátásszervezési irányelvek és helyi protokollok kidolgozása a projekt keretén belül. Az egynapos ellátások minőségének javítása, a betegbiztonsági kockázatok csökkentése az egynapos ellátás ellátásszervezési irányelveinek és helyi protokolljainak kidolgozásával. Fontos továbbá az egynapos ellátások társadalmi elfogadottságának növelése is. 6.Az aktív ellátás költséghatékonyabbá tétele az egynapos sebészeti beavatkozások számának emelésével a projekt eredményeként. A folyamatszervezési és betegútracionalizálási módszerek bevezetésével az aktív ellátás költségvonzatának csökkenésével az egészségügyi ellátás költséghatékonysága javul. 7.Szemléletformálási anyagok kidolgozása és akciók végrehajtása a projekt keretén belül. Az egynapos sebészeti beavatkozások előnyeiről és kockázatairól szükséges tájékoztatni a szakembereket, a betegeket és a hozzátartozókat. A közösségek új dolgoktól való tartózkodását és a változások menedzsmentjét segítő eszközök kidolgozására és megvalósítására van szükség. Jelen kiemelt projektben - a projektgazda Állami Egészségügyi Ellátó Központ mellett - 20 fekvőbeteg-ellátó intézmény kerül partnerként bevonásra, melyekben az egynapos sebészeti ellátásuk hatékonyabb és magasabb színvonalon való működéséhez szükséges infrastrukturális, gép-műszer, ellátás-szervezési folyamatok fejlesztése fog megvalósulni. A bevonásra kerülő intézmények egynapos sebészeti ellátásának jelenlegi állapota, fejlesztési szükségletei előzetes kérdőívek, illetve személyes interjúk keretében felmérésre kerültek 2016.októberében. A projektgazda központi feladatain kívül a felmérés eredményeként fogalmazódott meg az egyes partnerintézményeknél megvalósuló fejlesztések tartalma.