Magyarország Kormányának 2017. február 24-i pályázati felhívása alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, a Semmelweis Egyetem, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő konzorciuma elkészítette az EFOP-1.8.0-VEKOP-17 az Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése c. kiemelt projekt részletes megvalósíthatósági tanulmányát, és elhivatott annak megvalósításában. A magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől. A daganatos és szív-érrendszeri betegségek mellett a mentális megbetegedések előfordulása is nagyarányú, mely tényezők összességében nagy betegségterhet jelentenek az ország számára. A felsorolt betegségek jelentős hányada vezethető vissza a helytelen életmódra, ezért a lakosság egészségmagatartásában jelentős javulást kell elérni, és ehhez biztosítani szükséges a megfelelő fizikai-, társadalmi-, gazdasági- és jogi környezetet. Az alapellátás az egészségügyi ellátórendszer egyetlen olyan szegmense, amely kapcsolatot képes tartani a lakosság egészével, ezért az ellátási rendszer ezen a szintjén lehet a lakosság egészségmagatartását a leghatékonyabban befolyásolni. Ezen az ellátási szinten a gyakorlatban is megvalósulhat a lakosság számára a közel azonos színvonalú szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés. Az alapellátás fejleszthető a lakóhely-közeli szolgáltatások körének bővítésével, az alapellátás kapuőri szerepének megerősítésével, az alapellátásban működő praxisok működési hatékonyságának növelésével, a lakosság egészségügyi ellátásának átterelésével a drágább kórházi ellátásoktól az alap- és járóbeteg-ellátások irányába. Mindez egyrészt a jelenlegi szolgáltatási módszertanok, illetve a szolgáltatási portfólió fejlesztését, másrészt a rendelkezésre álló háziorvosi-, képzett ápolói- és szakdolgozói, valamint védőnői humánerőforrás állomány kapacitásainak, tudásának, képességeinek bővítését, preventív szemléletének és attitűdjének fejlesztését igényli. A lakosság egészségtudatos magatartásának kialakítása és a betegségek, valamint az egészség-kockázatok korai felismerésének érdekében fontos, hogy az alapellátás szerves részévé tegyük a népegészségügyi, preventív célú szolgáltatásokat is. A dolgozói kompetenciák rendezésével, valamint új típusú szolgáltatásokat nyújtó szakemberek integrálásával szélesíthető a helyben elérhető definitív szolgáltatások és ellátások köre. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) közlése szerint a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban, a jól felszerelt kórházakban ellátott betegek körében minden tízediknél kialakul valamilyen nemkívánatos esemény, melynek következményként az érintett betegek 1%-a meghal. A betegbiztonsági kutatások szerint az események hátterében elsősorban tervezési hiányosságok (pl. nem megfelelően tervezett munkaidő-beosztás, tárolási feltételek, gyógyszerosztási tevékenység) vagy a végrehajtást befolyásoló tényezők (pl. zsúfoltság, stressz, időnyomás) állnak, a pusztán egyszemélyi felelősség csupán 10-15%-ban állapítható meg. A betegbiztonság nemcsak az ellátórendszer oldaláról jelent feladatokat és felelősségeket, hanem a betegek és hozzátartozók oldaláról is. A nemkívánatos események eredményes visszaszorítását a rendszerekben és a folyamatokban rejlő veszélyforrások, valamint a működési környezetből érkező hatások feltérképezésével és jelentőségük csökkentésével, nem pedig a hibát elkövetők felkutatásával és megbüntetésével lehet elérni. A betegbiztonsági kockázatok tekintetében mindig meghatározhatóak azok az ajánlott magatartásformák és cselekvések, melyek a betegek részéről segítik ezen kockázatok kezelését. Kiemelten fontos, hogy az egészségügyi ellátás során azonosítható betegbiztonsági tényezőkről a lakosság megfelelő információkat szerezzen, egyúttal megtanulja elsajátítani azokat a viselkedésmintákat, melyek által maguk segíthetik a nemkívánatos események elkerülését. A projekt céljainak összefoglalását a következő oldalon lévő táblázatok mutatják be.