A projekt átfogó célja a térségben élő hátrányos helyzetű lakosság felzárkózási esélyeinek és életminőségének javítása a humán-közszolgáltatások komplex, ágazatközi fejlesztésén keresztül. A projekt megvalósítása a társadalmi felzárkózás esélyeinek növelésére, a térségben élő közösség – kiemelten a hátrányos helyzetűek – életminőségét közvetlenül befolyásoló tényezők (foglalkoztathatóság, egészséges életmód, közösségi-kulturális kohézió) javítására irányul. A projekt célja, hogy interszektoriális megközelítésben, komplex, több közszolgáltatás egyidejű és egymásra ható fejlesztésével érjen el eredményeket. A projekt átfogó céljának elérése érdekében az alábbi négy részcél került meghatározásra: Közvetlen cél 1: Munkaerő-piaci sikeresség megalapozása, erősítése A projekt közvetlen célja, hogy a Velencei-tó térségében élő, hátrányos helyzetű, aktív munkaerő-piaci eszközökkel el nem ért, vagy munkaerőpiacra belépni nem tudó állampolgárok számára elérhetővé tegye azokat az alacsony küszöbű, személyre szabott közszolgáltatásokat, amelyek érdemben és hatékonyan segítik munkavállalási képességeiket, lehetőségeiket. Közvetlen cél 2: Kisközösségek társadalom-szervező szerepének megerősítése A projekt közvetlen célja, hogy a Velencei-tó térségében élők életminőségét meghatározó közszolgáltatások (népegészségügy, egészségfejlesztés, közösségfejlesztés, kulturális identitás erősítése) és programok fejlesztésével a hátrányos és nem hátrányos helyzetű lakosság közös cselekvési színtereit bővítse, ezáltal a közösségek társadalom-szervező szerepét erősítse. A projekt keretében megerősítésre kerülnek azok a civil kezdeményezések, amelyek a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó, de azokon túlmutató, illetve azokat kiegészítő társadalmi szempontból hasznos feladatrendszereket működtetnek, és amelyek erősíthetik a térség népesség-megtartó erejét. Cél az ifjúsági közösségek megerősítése, a generációs és intergenerációs kapcsolatok erősítése, valamint az önkéntesség társadalmi-gazdasági felzárkózást segítő formáinak elterjesztése. A közvetlen cél és kapcsolódó tevékenységek nélkülözhetetlenek a projekt átfogó céljának eléréséhez, hiszen a hátrányos és nem hátrányos helyzetű lakosságot egyaránt érintő közösségi cselekvési színterek és szolgáltatásfejlesztések bővítése a felzárkózási esélyekre pozitívan hat. A kisközösségek társadalom-szervező szerepének erősítése, a közösség fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír a térségben, különös tekintettel a foglalkoztatottakkal nem rendelkező háztartások magas arányára. Közvetlen cél 3: A térség népesség-megtartó erejének növelése A projekt közvetlen célja az elvándorlásban kiemelten érintett ifjúsági célcsoportokra, valamint a térségbe potenciálisan betelepülő családokra fókuszáló szolgáltatások fejlesztése és működtetése, amelyek erősítik a térség népességmegtartó-, illetve népességvonzó képességét. A térségben erősíteni kell a fiatalokat, inaktívakat, illetve családokat célzó közszolgáltatások elérhetőségét annak érdekében, hogy a két környező gazdasági pólus (Budapest, Székesfehérvár) elszívó hatását ellensúlyozni tudja. A projekt közvetlen céljait öt beavatkozás segítségével valósítjuk meg. Beavatkozások: 1. A hátrányos helyzetű, aktív korú lakosság foglalkoztathatóságának javítása a térségi munkaerőpiac igényeihez illeszkedően elnevezésű beavatkozás elsődlegesen és közvetlen módon a térségben élők munkaerő-piaci sikerességének megalapozásához járul hozzá. A beavatkozás tevékenységei közvetett módon hozzájárulnak a térség népességmegtartó erejének növeléséhez, a helyi vállalkozások, foglalkoztatók versenyképességét erősíti, így pozitívan hat a helyi jövedelemszerzési lehetőségek bővülésére. 2. A közösségfejlesztés generációs együttműködésre építve elnevezésű beavatkozás és tevékenységei a fiatalokra – kiemelten a NEET státuszba került, vagy ezzel veszélyeztetett célcsoportokra –, a hátrányos helyzetűekre, valamint a formális és nem formális közösségekre irányuló szolgáltatásfejlesztéseken keresztül közvetlenül erősíti a helyi kisközösségek társadalom-szervező szerepét, az intergenerációs kapcsolatok fejlesztését. A közösségi cselekvések fejlesztése nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához. 3. A közösségi és egyéni egészségkultúra fejlesztése; a hátrányos helyzetűek életmódváltásának elősegítése elnevezésű beavatkozás közvetlenül támogatja a kisközösségek társadalom-szervező szerepének erősítését, valamint a térségben élők foglalkoztathatóságának fejlesztését, hiszen olyan egészségfejlesztési szolgáltatás-portfólió kialakítását célozza, amely érdemben és hatékonyan javítja a lakosság egészségi állapotát, tartós attitűdváltást idéz elő az egészségkockázati magatartásokban veszélyeztetettek körében. 4. Fiatalok, családok helyben maradását támogató térségi szolgáltatásfejlesztések megvalósítása beavatkozás és tevékenységei olyan humán-közszolgáltatások fejlesztését célozzák meg, amelyek a vonzóvá, perspektivikussá, élhetővé teszik az érintett településeket, ezáltal csökkentv
