Az Európai Bizottság olyan gazdasági növekedésre törekszik, amely erőteljesen támogatja a fenntartható fejlődést és előmozdítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot. Ezért a bioalapú vegyi anyagok, különösen a bioműanyagok kerültek az Európa 2020 stratégia középpontjába. A globális olajtermelés 5%-át műanyagok gyártására használják fel, ezért az olajalapú műanyagok bioműanyagokkal való részleges helyettesítése hatalmas piacokat és növekedési potenciált kínál, nem beszélve a biopolimerek új termékcsoportokban rejlő kereskedelmi potenciáljáról. A megújuló természeti erőforrásokban, például az erdei biomasszában található cellulózt és hemicellulózt a jövőben széles körben használják fel új biokémiai anyagok előállítása során. A versenyképesség és a finn ipar szempontjából a biomassza-felhasználásnak mindig magasabb feldolgozási szinttel rendelkező termékekre kell irányulnia az energiafelhasználás helyett. A faalapú bioüzemanyag előállítása szintén nagy kihívást jelent. Elvileg a nyersanyag logisztikailag költséges, nehezen feldolgozható, és maga a végtermék értéke alacsony (a hasznosítás kevesebb mint 65%, az ár pedig kevesebb mint 0,4 EUR/km). Ezért erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a biomassza helyi eloszlása oly módon történjen, hogy a feldolgozandó tömegek a lehető legtisztábbak legyenek. Emellett magas hozzáadott értéket képviselő termékeket kell keresni, amelyekben különösen a kémiai készségek játszanak kulcsszerepet. A bioműanyag monomerek, például a poliolok és a funkcionális szerves savak ára kilogrammonként körülbelül 2–5 EUR, ami valószínűleg a regionális biomassza-nyersanyagokból is nyereséges új üzleti tevékenységet tesz lehetővé. A kihívás elsősorban technológiai jellegű. A faalapú bioműanyag monomereket előállító értéklánc fejlesztése megerősítené és fejlesztené a biogazdasági know-how-t a térségben, és a régiót egy olyan globális vállalkozás felé irányítaná, amely nyereséges a biogazdasági ágazat számára, ahol az erdei erőforrások és más helyi biomassza körül is munkahelyek jönnek létre. Emellett a bioműanyag monomerek integrált biofinomítókban történő előállítása lehetővé teszi a bioüzemanyag kevésbé költséges előállítását. Ez a projekt különösen a tartományok közötti fatémák kereséséhez kapcsolódik, és hozzájárul az „Új fafelhasználási formák” című dokumentum célkitűzéseihez. A projekt célja, hogy a végrehajtás területén új know-how-t és új ismereteket hozzon létre a biofinomítással foglalkozó vállalatok és/vagy a biofinomításból új üzleti tevékenységet kereső vállalatok számára, valamint új szakértelmet biztosítson a projektgazdák számára. A cél az új vállalkozások alapjainak lefektetése azáltal, hogy anyaghatékony és potenciálisan energiahatékony feldolgozási lehetőségeket dolgoznak ki a biomassza-frakciók nagy hozzáadott értékű termékek előállítására. A projekt az előkészítő szakaszban több vállalattal folytatott megbeszélések tárgyát és tartalmának körülhatárolása. Hasonló párbeszédre kerül sor a projekt végrehajtása során is. A projekt nyersanyagként a rendelkezésre álló, mennyiségileg nagy és helyi biomassza-tartalékokat használja fel. Különösen a rövid vágásfordulójú biomasszából származó cukrok kitermelésének új lehetséges módjait vizsgálják meg. A végtermékek a bioműanyag-nyersanyagok (monomerek) előállítására szolgáló folyamatkoncepciók és fenntartható kémiai értékláncok. A projekt legfontosabb intézkedései: 1) a rövid vágásfordulójú biomasszák és egyéb, az LCF biofinomító számára alkalmas biomasszák kiválasztása, 2) szelektív előkezelési módszer kidolgozása, 3) katalizátorok előállítása és jellemzése, 4) a biomasszák és termékek különböző szakaszokban történő jellemzése, 5) a hemicellulóz és a cellulózszármazékok katalitikus átalakítása nagy értékű termékekké (bioműanyag monomerek) és a cellulóz közvetlen átalakítása, valamint 6) az eredmények áttekintése és jelentése.A projekt várható hatásai és eredményei: 1) új megoldások a fa alapanyag felhasználására, különösen a rövid vágásfordulójú biomassza és a hulladék biomasszája (melléktermékek), 2) új innovatív alkalmazások a lignocellulóz-tartalmú cukrok számára, 3) új lehetőségek a vállalkozások számára, hogy növeljék az üzleti hatékonyságot az anyag- és energiahatékonyság előmozdításával, 4) új technológiák, különösen a kkv-k számára, „a tudományos eredmények új termékekké és termelési technológiákká történő feldolgozása” és 5) új készségek a részt vevő egyetemek számára.
