A finnországi egészségügyi ágazatban az innováció egyik akadálya a szereplők sokfélesége és széttagoltsága. E széttagoltság következtében Finnország – sok más országgal ellentétben – nem hozta meg az egészségügyi beruházások várható gazdasági hozzáadott értékét. Az iparág az alapvető feladatokra (gondozás, oktatás és kutatás) összpontosított, és az innovációs kultúra egészen a mai napig idegen volt. A különböző érdekelt felek, például a személyzet, a betegek és a rokonok azonban folyamatosan olyan ötleteket fejlesztenek ki, amelyek új termékek, szolgáltatások és gyakorlatok alapjaként fejleszthetők ki. Annak érdekében, hogy az egészségügyi ágazatban az innovációkat új vállalkozásokba és új munkamódszerekbe irányítsák, például számos ország már dolgozik az egészségügyi ágazat innovációin. A skandináv példák közé tartozik Idé Klinikken a dán Aalborg kórházban és az SLL Innovation számos svéd kórházban. Ezek a szervezetek kórházi egységek, amelyek feltérképezik az innovációkat, értékelik azokat, és a leginkább alkalmasak a kereskedelmi forgalomba hozatalra. A skandináv országokon kívül hasonló tevékenységek közé tartozik az Egyesült Államokban található Kaiser állandó Garfield Innovációs Központ, ahol évente több száz innovációorientált projektet hajtanak végre. Finnországban az egészségügyi ágazatban az innováció kihívásainak kezelése érdekében a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium 2014 tavaszán növekedési stratégiát dolgozott ki, amely ismerteti azokat a kulcsfontosságú intézkedéseket, amelyek célja, hogy az egészségügyi ágazatban az innováció a jelenleginél termelékenyebb és hatékonyabb legyen. Az YSI projekt a stratégiában leírt intézkedéseket hajtja végre azzal a céllal, hogy fejlessze az egészségügyi innovációt, új innovációkat találjon, és új, innovatív és növekedésorientált vállalkozást hozzon létre. Az egyetemes kórházak Finnország fő szakértői központja a speciális orvosi ellátás területén. A kórházak jelentős és hasznos potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy nyitott kutatási és innovációs ökoszisztémákként működjenek 6mindennap városokban. A projekt két olyan ökoszisztémát hoz létre, amelyek figyelembe veszik az egyetemi központi kórházak regionális sajátosságait. Az ökoszisztémákat az egészségügyi innovációk két egymást kiegészítő módon történő felfedezésére és finomítására használják ki. A projekt feltérképezi a kiválasztott működési egységek innovációit, és a talált innovációkat az iparágban érdekelt vállalatok rendelkezésére bocsátják, hogy új vállalkozást hozzanak létre. Az innovációk feltérképezése a projekt által kidolgozott formális módszertanon alapul. A regionális és nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő módszer kidolgozása figyelembe veszi a nemzetközi szinten már alkalmazott módszereket (pl. a Stanford Biodesign Process) és a bevált gyakorlatokat. A projektben különböző érdekelt felek – például a vállalati termék- és szolgáltatásfejlesztők, a betegek és a kórházi személyzet – vesznek részt új típusú termékek, szolgáltatások és működési modellek kidolgozásában. Ennek a megközelítésnek a középpontjában is az új vállalkozások létrehozása és az új típusú piacok felfedezése áll. Az YSI projekt eredményeként az innováció az egészségügyi ágazatban fejlődik, új, innovatív és növekedésorientált üzleti tevékenységet hoz létre. A projekt emellett két gyakorlati modellt hoz létre az innováció fejlesztésére az egészségügyi ágazatban: 1) a kórházi operatív tevékenységekből eredő innovációk feltérképezésére irányuló megközelítés, amely más kórházi központokra és típusokra (pl. egészségügyi központok és magánkórházak) is alkalmazható, és 2) az egészségügyi innovációk fejlesztésének a legfontosabb érdekelt felekkel együtt megismételhető módja. A projekt közvetett eredményei az úgynevezett „a mindennapi élet újításai”, azaz olyan betekintések, amelyek javítják a kórházak napi működését, javítják a minőséget és megtakarításokat érnek el.
