A Karib-térség a világ egyik olyan régiója, ahol a leginkább ki vannak téve a természeti katasztrófák kockázatának. Ez különösen igaz a Nyugat-Indiák francia területeire. Guadeloupe-ot közvetlenül hat jelentős természeti veszély fenyegeti: földrengések, vulkánkitörések, ciklonok, szökőárak, árvizek, terepmozgások. Az elmúlt évtizedekben Guadeloupe-ot különböző természeti katasztrófák sújtották: földrengések (Saintes, 2004), árvizek (beleértve a hirtelen áradásokat is), hurrikánok (Hugo 1989-ben, Marilyn 1995-ben, Dean 2007-ben, Maria 2017-ben), stb. Ezeket a fő kockázatokat súlyosbítják a lakosság és a terület sebezhetőségének különböző tényezői: a függőségek szigetjellege vagy akár „kettős szigetjellege”, a népesség egy részének társadalmi-gazdasági törékenysége, összetett migrációs áramlások, a városok sűrűsödése és erős városi nyomás, a kockázati emlékezet gyors csökkenése. Ezen túlmenően a katasztrófák kockázatát növeli egy olyan éghajlatváltozási folyamat, amely befolyásolja a veszélyek gyakoriságát, intenzitását és kiszámíthatatlanságát, ami az emberek és az intézmények részéről folyamatos erőfeszítést és alkalmazkodási ütemet tesz szükségessé. E társadalmi-környezetvédelmi környezet mellett meg kell jegyezni, hogy: A kockázat kultúrája a lakosság szintjén nehezen fejlődhet, a kockázatok ismerete pedig heterogén, valamint katasztrófák esetén a megfelelő magatartásformák ismerete. Ez szükségessé teszi a