A mai digitális társadalomban az objektumok kommunikálása iránti érdeklődés növekszik, mivel számos távoli szolgáltatást kínálnak, mint például az ellenőrzés, az ellenőrzés, a felmérés, a nyomon követés, a diagnózis és a megosztás, több alkalmazáson keresztül (domotika: hozzáférés-ellenőrzés, logisztika: állománygazdálkodás, éghajlat: hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás, e-egészségügy: diagnózis és nyomon követés stb.). Az olyan új technológiák megjelenésével, mint a LoRA és a SigFox, az alacsony áteresztőképességű OC-k (méterleolvasás, szemetelési szint stb.) iránt elkötelezettek, valamint a távközlési szolgáltatók által Franciaországban ténylegesen lefedett tárgyak internete (IoT) így elindul az összes fedélzeti központ gigantikus összekapcsolási hálózatába, nemcsak Franciaországban, hanem Európában (Németország, Egyesült Királyság stb.) és azon túl is. A dolgok internetének globális piacát ma közel 1,2 billió dollárra becsülik 2022-ig közel 18 milliárd tárgy esetében, kétszámjegyű éves növekedéssel. A CO-k számának e drámai növekedése a fenntartható fejlődés európai kontextusában felveti az élelmiszerek és az energia optimalizálásának problémáját. Ez a probléma annál is inkább feltűnő, mivel a CO-k esetében még mindig folyamatban vannak az alacsonyabb energiaköltségekkel járó, jelenleg kialakulóban lévő technológiák, mint például a környezeti energia visszanyerése (napenergia, elektromágnesesség, rezgés, termikus stb.). Másrészt a legtöbb objektumot, például az érzékelőket miniatürizálni kell, hogy ne invazív módon megkönnyítsék a mérési környezetükbe való integrációjukat és mobilitásukat. A gyakorlatban a méretcsökkenés mindig a teljesítmény csökkenéséhez vezet (hatály és érzékenység). Ezt a fizikai korlátozást hangsúlyozza az a tény, hogy az alkalmazandó szabványok, különösen az EN 300 220/302 719 szabvány drasztikusan korlátozza a kimeneti szinteket. Ezen túlmenően a terjedési közegben rejlő külső tényezők (egyedek, bútorok, növényzet, falak stb.) gyengítik a jelet a paraziták enyhítésével és hozzáadásával. A tanúsító szervek innovációjának kihívása – különösen a kibocsátó/fogadó szerv esetében – ezért alapvető fontosságú, és olyan új tervezési megközelítéseket igényel, amelyek egyidejűleg integrálják a teljesítményt, a méretet és a fogyasztási korlátokat. Ez a projekt választ ad erre az innovációs igényre azáltal, hogy célzottan új, kétirányú kompakt, aktív antennaarchitektúrákat fejleszt ki, amelyek közvetlenül a geometriáikban elhelyezett feszültségerősítőt tartalmaznak. A várható teljesítmény a hatókör és az érzékenység növekedésének felel meg, ami a teljesítmény javulásához vezethet, ami 50%-os energiamegtakarítást és 50%-os csökkenést eredményezhet az azonos minőségű rádiós infrastruktúra költségeiben és méretében. Ezek az előnyök a következőket teszik lehetővé: az NXP számára, hogy jelentős versenyelőnyt szerezzen versenytársaival szemben, és hogy konszolidálja az 5G fejlesztési tevékenységeit a caeni telephelyen, növelje a terület láthatóságát és láthatóságát az IKT számára, és végül erősítse az ipari ökoszisztémát és a regionális együttműködést.