A levegőszennyezés és a globális felmelegedés problémái a légkör kémiai összetételének változásaihoz kapcsolódnak, és nemcsak a gázok és részecskék kibocsátásától, hanem a légkörbe történő sorsuktól is függenek. A szennyezés különböző formái elleni hatékony küzdelem érdekében alapvető fontosságú a szóban forgó fizikai-kémiai mechanizmusok megértése és a levegő különböző összetevőinek (gáz- és részecskék) koncentrációjának pontos mérése. Ezek az adatok a levegő minőségére és a légkör kémiai összetételére vonatkozó prediktív modellekbe épülnek be. A közvetlenül kibocsátott vagy a légkörbe kerülő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok légköri sorsa nagymértékben függ a nappali hidroxilgyökök (OH) és az éjszakai nitrátgyökök (NO3) szintjétől. Ezek a gyökök rendkívül reaktívak, és felelősek az elsődleges és másodlagos szennyező anyagok lebomlási folyamatainak megkezdéséért, ami olyan magas egészségügyi hatású szennyező anyagok kialakulásához vezet, mint az ózon (O3), az aldehidek, a másodlagos szerves aeroszolok (AOS) és más káros szennyező anyagok. Az aeroszolok képződése és az üvegházhatást okozó vegyületek, például a fluorozott szénhidrogének és a metán lebomlása az OH által kezdeményezett lebomlási reakciók során megváltoztatja a bolygó sugárzó egyensúlyát, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz...