A legutóbbi éghajlat-változási konferenciák (COP21 és COP22) egyértelművé tették, hogy a jövő más lesz: annak ellenére, hogy fosszilis energiaforrásaink csökkennek, energiaigényünk 2050-ra tovább fog növekedni, pusztán a népesség növekedése és az energiához való nagyobb globális hozzáférés fényében. A tervezett forgatókönyvektől függetlenül közös pont a szél- és napenergia-forrásokból származó megújuló energia felhasználásának erőteljes fejlesztése. Egyértelműen megállapítható azonban, hogy ez a kiépítés csak optimalizált tárolási megoldások révén lehetséges, figyelembe véve az erőforrás rendelkezésre állását és megbízhatóságát. Az elemeken kívül több alternatívát is figyelembe vesznek: erőátviteli állomás szivattyúzással, elektrokémiai tárolással, sűrített levegővel vagy más energiahordozókkal, például hidrogénnel, ammóniával, metánnal vagy metanollal, többek között vízelektrolízissel. Ezek az energiahordozók üzemanyagcellákon keresztül vagy generátoron vagy turbinán keresztül történő villamosenergia-termelés útján használhatók. Az is elég könnyű elképzelni, hogy az ilyen „Power-to-Gas-to-Power” (megújuló energiák + energiahordozó + generátorok) erőmű is egyidejűleg visszanyerheti a biogázt egy hulladékjavító állomásról. Az energiaégő berendezések motorjai, a...