Az agyi, a rákos és a szív- és érrendszeri betegségek az összes fejlett országban a vezető halálokok. Ezek fizikai és kognitív fogyatékosságokat, valamint többé-kevésbé súlyos fogyatékosságokat okoznak, amelyek közvetlenül befolyásolják a betegek és szeretteik életminőségét. A fejlett országok népességének elöregedése miatt ezek a betegségek egyre nagyobb terhet jelentenek a közegészségre nézve. Az ilyen körülmények között élők gondozásának javítása közvetlenül függ az orvosbiológiai innovációk megjelenésétől és terjedésétől a szűréstől a kezelésig. Ezen innovációk értékét csak szigorú kísérleti és/vagy klinikai kutatási protokollok alkalmazásával lehet tudományosan bizonyítani. Nagyon kevéssé ismert, hogy a közelmúltbeli preklinikai és klinikai innovációk milyen tényleges hatást gyakorolnak a betegek ellátásának javítására a valós életben, és rosszul értékelik az ellátás megszervezésére gyakorolt hatásukat. Az általános népesség körében végzett kevés tanulmány azt mutatja, hogy az ellátás gyakorlata és az innovációk integrációja gyakran elkerüli az orvosbiológiai logikát, és függ a társadalmi, gazdasági vagy földrajzi tényezőktől.A támogató ellátás, a járóbeteg-ellátás, a terápiás oktatás és az ápolási hálózatok létrehozása, valamint a betegek növekvő bevonása az ellátásba felfedte és megerősítette a betegségek előfordulása és fejlődése, valamint az egyének környezete közötti szoros kapcsolatot családi, társadalmi, gazdasági és földrajzi dimenzióiban. Pszichológiai és szociológiai megközelítések, amelyeket a felhasználói bizottságok egyre nagyobb mértékű bevonása elősegít, rámutattak arra, hogy "a gondozó, a beteg családi környezete körül figyelembe kell venni a gondozásának optimalizálása érdekében. A földrajzi és szociológiai megközelítések megmutatták, hogy a betegek lakóhelyének és társadalmi-gazdasági környezetének jellemzőinek figyelembevétele a járóbeteg-gyógyászati és -gondozási hálózatok sikeres fejlődésének egyik fő kritériuma. Az egészségügyi tervezés, a rákellenes terv, az Alzheimer-kórra vonatkozó terv közelmúltbeli példái azt mutatják, hogy az innovációk értékeléséig az integrált megközelítés – a koncepció bizonyításától a hatékonyság méréséig – elengedhetetlen a gondozási gyakorlatok optimalizálásához, a pénzügyi források egyre korlátozottabb körülmények között történő kezeléséhez és a társadalmi méltányosság biztosításához. A Nord Caennais fennsíkon az idegtudomány és az onkológia területén elismert szakértelem áll rendelkezésre az idegtudomány és az onkológia területén a főbb nemzeti testületek (CNRS, INSERM, CEA) által tanúsított világszínvonalú kutatócsoportok révén, a legkorszerűbb regionális infrastruktúrákkal (CYCERON – IBiSA platform in vivo képalkotó-, CURB – IBiSA kutatási platform a stroke-okkal (ESRP)-, SFR ICORE technikai platformokkal) a terület morbiditási nyilvántartásokkal történő figyelemre méltó lefedettsége terén; az egész szoros kapcsolatban áll az egészségügyi központokkal (CHU de Caen és François Baclesse Központ). Az Innov@ReT része a globálisabb INNOVONS projektnek, amely megszilárdítja a preklinikai és klinikai vizsgálatokat a neurológia, a rák és a kardiológia szűrése és funkcionális feltárása terén. Az Innov@ReT a kutatás transzlációs aspektusára összpontosít, a sejtbiológia és az emberi képalkotás között. Ez az új eszköz a meglévő és jövőbeli EPST-struktúrák, az egyetem fogadó csapatai javát szolgálja. Amellett, hogy ezeket a kutatási egységeket a fejlesztéshez és a klinikához való kapcsolódásukhoz szükséges eszközökkel látják el, ez lenne a közös módszertani fejlesztések helye.