Az ischaemiás stroke (szinoníma agyi infarktus) 100 000 lakosból 137-et érint évente, és az érintettek mintegy 30%-a egy éven belül meghal. Ennek eredményeként az agyi infarktus nagy társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír, amely az életkor növekedésével Németországban a stroke és a demográfiai fejlődés növekvő valószínűsége miatt tovább növekszik. Ez azt eredményezi, hogy Németországban magas az orvosi ellátási rendszer iránti igény. A projekt egy kórház-orientált kutatási megközelítésben azt a hipotézist követi, hogy a sejtszerkezet stabilizáló elemeinek kóros változásai döntő szerepet játszanak az agy infarktusát követő állandó szövetkárosodás kialakulásának folyamatában, és ezért a korábban fel nem használt terápiás megközelítések célstruktúrájának tekintik őket. Ezért az állatmodellben az intracelluláris és extracelluláris szerkezeti stabilizáló elemeknek a vér-agy gáthoz közeli szerkezeti, funkcionális és mechanikai tulajdonságait az agyi roham körülményei között kell vizsgálni és ellenőrizni. A hangsúly olyan szerkezeti stabilizáló elemeken van, amelyek különösen érzékenyek az ischaemiás ingerekre, és ezért alkalmasak a farmakológiai modulációra. Ennek a megközelítésnek lehetővé kell tennie az agy infarktusának és funkcionális károsodásának csökkentését bizonyos gyógyszerek szemszögéből történő alkalmazása révén.