A projekt célja, hogy a Szlovák Köztársaságnak az 562/2015. sz. határozattal elfogadott 2016–2020. évi hulladékgazdálkodási programja végrehajtásának kulcsfontosságú támogató eszközeként egységes környezetvédelmi nyomonkövetési és információs rendszert építsen ki és valósítson meg a hulladékgazdálkodás területén, amely e terület legfontosabb programozási dokumentuma, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a Szlovák Köztársaság vonatkozó kötelezettségvállalásait. A projekt fizikai végrehajtására Pozsonyban kerül sor. Mivel a rendszer bejelentői és felhasználói mind a törvény, mind az összes önkormányzat kötelezettje, a projekt eredményeinek felhasználása a Szlovák Köztársaság egész területére összpontosul, ahol az információs rendszer a kormányzati felhőben lesz elhelyezve. A POH SR alapvető célja, hogy minimalizálja a hulladék keletkezésének és kezelésének az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt negatív hatásait. Ez különösen azt jelenti, hogy csökkenteni kell a környezetkímélő ártalmatlanítási gyakorlatok viszonylag magas szintjét (nevezetesen a hulladéklerakást). A 2016–2020-as időszakban a Szlovák Köztársaság hulladékgazdálkodásának stratégiai célkitűzése továbbra is a hulladék lerakásból való alapvető eltérítése, valamint a környezetbarát ártalmatlanítási módszerek, például az újrafeldolgozás előmozdítását célzó ösztönzők funkcionális létrehozása. E stratégiai célkitűzés elérése érdekében a program számos intézkedést javasol, amelyek kulcsfontosságúak a környezetkímélő ártalmatlanítási módszerek előmozdítására szolgáló mechanizmusok létrehozása, amelyek különösen a hulladéktermelők nyomon követésén és a környezetbarát hulladékártalmatlanítás költségeinek e termelőkre való áthárításán alapulnak. Bár ez egy egyszerű és hatékony elv, amely gyorsan a környezetbarát hulladékártalmatlanítás növekedéséhez vezet, a gyakorlatban nagyon nehéz végrehajtani. A jelenlegi kapacitásokkal és információforrásokkal a gazdasági szereplők számára szinte lehetetlen az egyes hulladékok életciklusának pontos nyomon követése, valamint a pozitív és negatív ösztönzők hatékony rendszerének bevezetése. A „szennyező fizet” elv hatékony végrehajtása érdekében egységes nyomonkövetési és információs rendszert kell kiépíteni. Szlovákia 2010 és 2013 között 9,5 millió tonna hulladékot termelt, ami a növekedés tendenciáját mutatta. Különösen a hulladék ártalmatlanításának módja kulcsfontosságú a környezeti hatások nyomon követése szempontjából. A legnagyobb környezeti teher a hulladéklerakás, amely meghaladja az 50%-ot, és egyre nagyobb tendenciát mutat. Az energia-visszanyerés (R1) a teljes hulladékgazdálkodás 3%-át teszi ki, ami évente mintegy 300 ezer tonna. A hulladékanyag-hasznosítás (R2-R11) évről évre nőtt, de nem mutatja a várt értékeket, és az újrafeldolgozott hulladék mennyisége az előző évekhez képest akár 0,5 millió tonnával is csökkent. 2013-ban a hulladéknak csak 30%-át hasznosították anyagilag. Az egyéb hulladékhasznosítás (R12,R13) a teljes gazdálkodás 10%-át teszi ki. Az egyéb hulladékártalmatlanítási módszerek (D2-D9, D11-D15) a teljes hulladékgazdálkodási és egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységek (L,SP) 5%-át tették ki 2013-ban a teljes hulladékgazdálkodás 2%-áért. Így a hulladékgazdálkodási helyzet akkor nem kedvező, ha a környezetvédelmi szempontból leginkább megterhelő ártalmatlanítási módszer az irányadó. E helyzet javítása érdekében azonban jelentősen finomítani kell a hulladékgazdálkodás nyomon követését annak érdekében, hogy hatékonyan motiválni lehessen a különböző szereplőket a környezetkímélő magatartásra és a különböző intézkedések egészének nyomon követésére. A jelenlegi ellenőrzési módszer azonban nem megfelelő, mivel hosszadalmas, pontatlan és fáradságos adatgyűjtési és -értékelési módszeren alapul, amely viszonylag hosszú ideje nem változott. A hulladékkeletkezés és -gazdálkodás elemzése Szlovákiában 1995 óta a nemzeti regionális hulladékinformációs rendszerre (RISO) épül. A Riso rögzíti a hulladéktermelőktől származó összes olyan jelentést, amely a hulladékkeletkezésről és hulladékgazdálkodási nyilatkozatról szóló formanyomtatvány felhasználásával évente jelenti a nyilvántartásból a megállapított adatokat az illetékes kerületi hatóságnak. A jelentések gyakorisága viszonylag kicsi (negyedéves), ami önmagában már nem elegendő a valóban hatékony nyomon követéshez. A jelentésekből származó adatokat ezt követően a járási hivatalok manuálisan viszik be a RISO információs rendszerbe. A települési hulladékra vonatkozó statisztikákat a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala szolgáltatja, ahol a települési hulladék fogalommeghatározásában meghatározott adatbázis-alapot kizárólag önkormányzatok biztosítják. A fent említett hulladékgyűjtési és -értékelési rendszer azonban azon az előfeltevésen alapul, hogy a hulladéktermelők helyesen és pontosan továbbítják az adatokat. A rendszer csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a szolgáltatott adatok érvényességének hatékony ellenőrzését.
