A projekt küldetése vagy küldetése, hogy biztosítsa a lett kulturális örökség széles körű hozzáférhetőségét a nyilvánosság számára a digitális környezetben, amely alapul szolgál a nemzeti identitás erősítéséhez, a kultúra, a tudomány, a tudásalapú társadalom és a kreatív iparágak fejlesztéséhez, valamint a nemzeti kulturális örökség digitális formában történő fenntartható, hosszú távú megőrzésének, az új termékekben és szolgáltatásokban való újrafelhasználási lehetőségeknek, valamint az egységes digitális európai és globális kulturális térségbe való integrációnak.A projekt hat intézkedést határoz meg: 1) a projektet támogató dokumentáció elkészítése, 2) az operatív folyamatok fejlesztése és javítása, beleértve a digitalizálást, a digitális tartalomkezelést, a megőrzési és terjesztési folyamatokat, a kompetenciaközpontok koncepciójának és végrehajtási tervének kidolgozását és a szerzői jogi kérdések megoldását, 3) a kulturális örökség digitalizálása, beleértve a fejlesztések rögzítését, 4) a lett kulturális örökség integrált platformjának fejlesztése, első szakasz, beleértve a digitális tartalomkezelési, megőrzési és terjesztési rendszerek fejlesztését és fejlesztését, valamint a szerzői és tartalomengedélyezési rendszerek első körének kidolgozását, 5) egységes IKT-infrastruktúra kifejlesztése, beleértve a kulturális központok videotartalom-terjesztési infrastruktúrával való felszerelését is). A projekttevékenységek végrehajtása során 2021-ig bezárólag a következő projekteredménymutatókat fogják elérni: 15 (tizenöt) operatív folyamat javult, és Lettország kulturális örökségének 1 (egy) integrált, központosított, nyílt információs rendszerű platformját fejlesztették ki. A projekt a következő eredménymutatókat fogja elérni: 3 075 000 oldalnyi digitalizált szöveges anyag, 117 000 egységnyi különböző képek és kulturális értékek leírása, beleértve a térképeket, fényképeket, kulturális műemlékek méréseit és esetleírásokat, 223 000 perc hanganyagot, 245 000 perc videoanyagot, 37 500 perces mozianyagot, 70 000 múzeumi tárgyat, valamint 3D kulturális emlékek (10 egység), kulturális események (50 egység) és szellemi kulturális örökség (15 egység) kis digitalizálását, valamint a projekt digitalizált anyagának 50%-át egyetlen platformon fogják elérhetővé tenni. A projekt eredményeként 4 különböző célközönségnek nyújtott szolgáltatást – köztük 3 e-szolgáltatást – alakítanak ki a tervezett folyamatfejlesztéssel összhangban. A projekt továbbfejleszti a digitális tárgyak kezelésére és megőrzésére szolgáló rendszert, fejleszti az 1. szakaszban a szerzői jogkezelési és tartalomengedélyezési rendszereket, 29 regionális kulturális központot lát el videotartalom-terjesztési infrastruktúrával, kompetenciaközpontot hoz létre 1 tartalomkezelésre és 1 tartalomterjesztésre, valamint számos nyílt adatkészletet tesz közzé, beleértve a kapcsolódó nyílt adatkészleteket is, és az 1. szakaszban integrált, központosított nyílt információs platformot fog kifejleszteni. A projekt ingyenes, nyilvános és korlátlan adatfelhasználású lesz, beleértve a kapcsolódó nyílt adatkészleteket is, és integrált, központosított nyílt információs platformot fejleszt ki az 1. szakaszban. A projekt támogatható költségeinek legalább 50%-a a kulturális örökség tartalmának digitalizálásával kapcsolatos költségek.A projekt időtartama – 48 hónap. Az előző tervezési időszakban kidolgozzák és felhasználják a „Digitális könyvtár létrehozása – 2. szakasz”, „A digitális könyvtári szolgáltatások fejlesztése”, „Az egységes állami levéltári információs rendszer fejlesztési és végrehajtási programja” és a „Lett audiovizuális anyagok e-környezetben való biztosítása” elnevezésű projektek eredményeit. A tartalom digitalizálása kiegészíti a Lett Nemzeti Könyvtárban (LNB), a lett Nemzeti Levéltárban (LNA) és más kulturális intézményekben felhalmozott digitális tartalmat. A meglévő anyagtípusok mellett a nyersanyagokat mindeddig digitalizálni fogják. A Lett Nemzeti Könyvtár digitális objektumkezelési (DOM) rendszerét továbbfejlesztik stb. A projekt hasznossága és a SAM eredményének mutatóihoz való hozzájárulás tovább fog fejlődni. A kulturális örökség digitalizálásának folytatódásával a társadalmi-gazdasági előnyök számos csoport számára növekedni fognak, és az állami költségvetés pénzügyi megtakarításai lesznek. A polgárok lehetőségeinek bővítése a kulturális örökség digitális formában történő megismerésére, az anyagok (könyvek, levéltárak stb.) ügyfelek számára történő kiadásával kapcsolatos ügyfélszolgálati idő tovább csökken. Amikor digitális tartalmakat használnak az interneten, azaz anélkül, hogy személyesen látogatnák meg a kulturális örökséget ápoló intézményeket, az adminisztratív terhek jelentősen csökkennek, mivel az ügyfelek ideje és pénzügyi forrásai csökkennek. A digitális kulturális örökség – a nyílt adatokhoz hasonlóan – üzleti ötletek forrása a kereskedők számára, ami a jövőben új kereskedelmi termékek létrehozásához vezethet mind a lett piacon, mind Európában,...