A projekt küldetése vagy küldetése a lett kulturális örökség szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása a nyilvánosság számára a digitális környezetben és annak fenntartható megőrzése a kulturális örökség digitalizálásának megvalósítása és egy központosított, nyílt információs rendszer platformjának kialakítása révén, ezáltal folytatva a projekt első fordulójának tevékenységeit. A projekt öt intézkedést határoz meg: 1) az operatív folyamatok javítása, beleértve a digitalizálást, a digitális tartalomkezelést, a megőrzést és a terjesztési folyamatokat, 2) a kulturális örökség digitalizálását, 3) a lett kulturális örökség integrált platformjának fejlesztését – 2. szakasz, beleértve a digitális tartalomkezelés, -megőrzés és -terjesztési rendszerek javítását és fejlesztését, az egységes tartalomterjesztési rendszer fejlesztését, valamint a szerzői és tartalomengedélyezési rendszer második fordulóját, 4) az egységes IKT-infrastruktúra fejlesztését, beleértve a mozi és a fotonegatív digitalizációs infrastruktúra létrehozását, 5) projektmenedzsment. Digitalizált 976 000 oldalnyi szöveges anyag, 150 000 kép, 350 000 perc hang- és videoanyag, 660 perc mozianyag, 50 000 múzeumi tárgy, valamint 30 kulturális műemlék 3D digitalizálása, 30 kulturális esemény és 15 szellemi kulturális örökségi egység rögzítése. A projekt eredményeként 4 különböző célközönségnek nyújtott szolgáltatást – köztük 3 e-szolgáltatást – alakítanak ki az operatív folyamatok ellenőrzésével és javításával összhangban. A projekt továbbfejleszti a digitális tárgyak irányítási és megőrzési rendszerét, fejleszti a szerzői jogkezelési és tartalomengedélyezési rendszereket a 2. szakaszban, bevezeti a mozi- és fotónegatív digitalizálási infrastruktúrát, valamint 10 nyílt adatkészletet tesz közzé, és a projekt végrehajtásának befejezése után (3,3 évvel) (3,3 évvel) integrált, központosított nyílt információs rendszer platformot fejleszt ki, a projekteredmények a következőképpen valósulnak meg: 1) 1 300 000 tárgyat helyeztek el az egységes digitális objektumkezelő rendszerbe (DOM) és 2) nem kevesebb, mint 6 intézmény fogja használni az alapvető építészeti elemet – a lett kulturális örökség integrált platformját. A projekt nyilvánosan és korlátlan formában, további felhasználás céljából általánosan hozzáférhető információkat fog rendelkezésre bocsátani, nyílt standard, nyílt formátumban és géppel olvasható formában, metaadatokkal kiegészítve. A teljes költség 3 899 817,69 EUR, amelyből 3 314 845,04 EUR-t (85%) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszíroz. A projekt támogatható költségeinek legalább 50%-a a kulturális örökség tartalmának digitalizálásával kapcsolatos költségek.A projekt időtartama – 36 hónap.A projekt kidolgozása és felhasználása az ERFA által finanszírozott „Digitális Könyvtár létrehozása – 2. szakasz”, „Digitális könyvtári szolgáltatások fejlesztése”, „Digitális könyvtári szolgáltatások fejlesztése”, „Az Egységes Állami Levéltári Információs Rendszer biztosítása” és „Nemzeti Múzeumok Gazdasági Információs Rendszere”, „Nemzeti Múzeumgyűjtemény fejlesztése (NMKKK), 2. szakasz”, „Kulturális és audiovizuális intézmények” egységes információs rendszer. A tartalom digitalizálása magában foglalja a Lett Nemzeti Könyvtárban (LNB), a lett Nemzeti Levéltárban (LNA), a Nemzeti Örökség Hivatalban (NCMP), múzeumokban és más kulturális intézményekben tárolt digitális tartalmat. A Lett Nemzeti Könyvtár digitális objektumkezelési rendszerét (DOM) továbbfejlesztik stb. A projekttevékenységek közvetlenül folytatják „A kulturális örökség tartalmának digitalizálása (1. szakasz)” projektet (a továbbiakban: az első fordulós projekt) és annak célkitűzéseit. Az átfedések elkerülése érdekében a projekt mindkét szakaszában végrehajtandó tevékenységeket, az elérendő eredményeket és a kimeneti mutatókat szigorúan elkülönítik. A részletes különbségtételt lásd a részletes projektleírásban (a továbbiakban: DPA) című összefoglaló részben. A projekt eredményessége és hozzájárulása a fenntartható fejlesztési célok eredménymutatóihoz. A kulturális örökség digitalizálásának folytatása növelni fogja a társadalmi-gazdasági előnyöket számos társadalmi csoport számára, és pénzügyi megtakarításokat fog eredményezni az állami költségvetésben. A polgárok lehetőségeinek bővítése a kulturális örökség digitális formában történő megismerésére, az anyagok (könyvek, levéltárak stb.) ügyfelek számára történő kiadásával kapcsolatos ügyfélszolgálati idő tovább csökken. Amikor digitális tartalmakat használnak az interneten, azaz anélkül, hogy személyesen látogatnák meg a kulturális örökséget ápoló intézményeket, az adminisztratív terhek jelentősen csökkennek, mivel az ügyfelek ideje és pénzügyi forrásai csökkennek. A digitális kulturális örökség – a nyílt adatokhoz hasonlóan – üzleti ötletek forrása a kereskedők számára, ami a jövőben új kereskedelmi termékek létrehozását eredményezheti a lett piacon, az európai és a globális piacon.
