Az Európai Bizottság a kohéziós politikák révén nagyobb hangsúlyt helyez a fenntartható városfejlesztésre, többek között a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható városi mobilitás előmozdítása révén. 2007. március 9-én az Európai Unió elfogadta energiacsomagját a változó világért, egyoldalúan kötelezettséget vállalva arra, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását azáltal, hogy 20%-kal növeli az energiahatékonyságot, és eléri a megújuló energia 20%-át az energiaszerkezetben. Ebből a szempontból kulcsfontosságú elem a fenntartható városi mobilitási terv, amely az európai uniós dokumentumokban meghatározottak szerint egy stratégiai közpolitikai dokumentum, amelynek célja, hogy kielégítse a városi vagy nagyvárosi területeken az emberek mobilitási igényeit és a gazdasági tevékenységeket a jobb életminőség érdekében, és amely a városi agglomeráció valamennyi közlekedési formájára kiterjed, különös tekintettel a tömegközlekedésre és a magánközlekedésre, a teher- és személyszállításra, a motoros és nem motorizált, mozgó vagy helyhez kötött területekre. Az Európai Unió Régiók Bizottsága hangsúlyozta, hogy egyesíteni kell a helyi és regionális erőfeszítéseket, mivel a többszintű kormányzás megfelelő eszköz az éghajlatváltozás elleni küzdelem hatékonyságának növelésére. Így a városi közlekedés tervezésének stratégiai megközelítése az integráció, a részvétel és az értékelés elvén alapul annak érdekében, hogy az életminőség javítása érdekében kielégítse az egyének, intézmények vagy cégek mobilitási igényeit a város és a nagyváros területén. A városi és városközi mobilitás növelése az Európai Unió fő témája a 2014–2020 közötti időszakban, így a helyi tömegközlekedési rendszerek létrehozása, korszerűsítése vagy bővítése az Európai Unió idei évének finanszírozási prioritásai közé tartozik. Így az európai, nemzeti és helyi programozási dokumentumok szerint a városi mobilitás fejlesztésének sokkal kevésbé kell függenie a gépkocsik használatától azáltal, hogy elsősorban a használatuktól, a gyalogláson alapuló mobilitástól, a kerékpározástól mint utazási eszköztől, a kiváló minőségű és hatékony tömegközlekedéstől, valamint a tiszta autókategóriák használatával párhuzamosan csökkenti a gépkocsik használatát. Ebben az összefüggésben ez a projekt egy sor olyan beavatkozást javasol, amelyek hozzájárulnak a személyszállítás hatékonyságának, gyakoriságának és utazási idejének javításához, hozzáférhetőségéhez és a magánközlekedésből való átviteléhez, és ezáltal a 2014–2020-as ROP 4.1. egyedi célkitűzésének, 4. prioritási tengelyének és 4e. beruházási prioritásának megvalósításához.
